Csípősen indul a reggel

Most hogy ennyit vagyok itthon, előszeretettel csinálok a férjemnek uzsonnát, aki oda van a csípős, chilis cuccokért.
Ma sem vol ez másképp, szívvel-lélekkel kenegettem a szendvicset és jól megpakoltam mindenféle chilipaprikával.

A nagy rohanásba elfelejtettem kezet mosni és már épphogy feltettem az utrogestant, amikor éreztem hogy valami nem kerek 😂😂😂

Angyalka

Mivel 2 napja kicsit berezeltem a méretkülönbségek hallatán, úgy döntöttem kérek egy időpontot 4 D ultrahangra. Mázlim volt, mert valaki lemondta így a mai napon ellátogattunk a helyi ultrahang központba.

A kis ufócskám :) 

Roppant kedves volt a hölgy, 40 percet voltunk bent nála. 

Sajnos rossz hírrel kezdtük, mert csupán 2 napig lehettem abban a tudatban, hogy ikerterhes kismami vagyok. A kisebb embriónknak már nem dobogott a szívecskéje :( a petezsák is összébb ment, illetve a kis mazsola mérete is csökkent. Picit szomorú vagyok, de ezek szerint ennek így kellett történnie.

Viszont a jó hír az az, hogy a nagy tesó remekül van, szerintem legutóbb félremérhették (akkor 15 mm-t mértek) most viszont már majdnem 22 mm. Kizárt hogy 2 nap alatt ennyit növekedjen a bogyókám. Mi ebből a tanulság? Nem szabad a neten olvasgatni mikor mekkora a jó méret, mert egyáltalán nem biztos hogy jó szögben mérik le.

Szóval a történtektől eltekintve jól vagyunk. Többször is meghallgattuk hogy kalapál 140-nel a szíve. Láttuk a pici karját meg a lábát ahogy kalimpált, szépen kivehető a magzatburok is.

Szuper helyen helyezkedik el a kis pöttömke, pont a méhem közepén van :) 

Nagy valószínűséggel a kistesó felszívódik majd és remélem problémamentes lesz innentől a terhességem.

Hoztam egy kis ízelítőt:

3. Ultrahang

ketten vannak 😱😱😱

Nincs több szuri

Tegnap kellett beadni az utolsó prolutexet, ami igen csak rémesre sikeredett... ennyit még nem kínlódtam vele sosem.
Így ma remélhetőleg örökre elbúcsúztam a szurkálódástól.
Biztos más is gyűjtögeti, akár csak én, hogy majd a végén egyszerre megszabaduljon ettől az oltári nagy kupactól.
Nos ha te is tervezed, akkor egy jó tanács.
Gondolkodj, mielőtt kiborítod a laminált padlóra :))

Hogy miért? Hát mert tele van üveggel, ami törik.....
Olyan élvezettel emeltem magasra a szatyrot és öntöttem a földre az egész pereputtyot, hogy erről az egyről megfeledkeztem és most takaríthatom a szilánkokat.

Második uh

Ma voltunk G-vel SZ dokinál. Vigyorogtam végig, mint a vadalma :)
Szóval megtörtént az ominózus hasi ultrahang. Előtte persze megjegyeztem hogy  lehet nem is fogjuk látni, olyan dagi a bendőm. Egész nap tömöm magam itthon, mert akkor nem émelygek. A doki persze szóvá tette hogy abba kellene hagyni a mértéktelen zabálást, mert nála bizony 13 kg-ot lehet max felszedni :D
Az első mérlegelésig még van időm, gondolom onnan indul a számláló, de azért majd odafigyelek. Formás kismama szeretnék lenni.

Tehát ott tartottam hogy hasi ultrahang. Pillanatok alatt rátalált a picikére, szép szabályos volt a petezsák még mindig, lüktetett a bogyócska, bár kihangosítás most nem volt.
A kedvemért meg is mérte az embriót, 10 mm-es, pont akkora amekkora kell hogy legyen. Igazából ha a punkciót nézem, ma 5+2 a baba én pedig 7+2. Totálisan megnyugodtunk :)
Dokker bácsi gratulált és a találkát majd a kórházba folytatjuk, holnap kell kérnem időpontot. Imádom ezt az orvost, nem a pénzről szól nála a rendelés, nagyon tisztességes ember.
A prolutexről le kell állnom, utró lesz helyette. Azt mondta fölösleges pénz kidobás :)
Mást nagyon nem mondott, még annyit hogy ha képes vagyok rá, igyak lúgos vizet és kell napi 2,5 liter folyadék a szervezetemnek. Mert ha nem kapja meg a baba, akkor akár vetélés is bekövetkezhet. Erre nagyon oda fogok figyelni innentől kezdve.
Jipppiiiiijjáááááájééééé , boldogság van ezeeeeeeerrrrrrreeeeeeel

Mi is a siker titka?

Már egy ideje tervezem, hogy megírom ezt a bejegyzést. Többen kérdeztétek, hogy pontosan mit csináltam, miket szedtem a 9. beültetésem előtt. Persze tuti recept nincs, ezzel szerintem mindenki tisztában van, hisz nem vagyunk egyformák.
Sokszor éreztem úgy hogy olyan ez a lombik olyan, mint egy kaparós sorsjegy, csak szerencse kell hozzá, ami minket elkerült,  hiába a statisztika miszerint minden 3. vagy 4. nyer. De ez korántsem sincs így, lehetnek mázlisták akik elsőre szerencsések lesznek és vagyunk mi, a rossz széria.

A tények: 4 komplett IVF-ICSI, 5 FET és 4 ET. Ebből sosem indult el terhesség, csak most az utolsó transzfer után.

Szóval pár gondolat az elmúlt 2-3 hónapról:

I. Gyógyszerek:

1. Mivel a lipid nem hozott szerencsét tavaly, de azért ott motoszkált a fejemben hogy csak lehet valami ebben az immunológiában, elkezdtem omega 3-at szedni napi 3-4 kapszulát. Kitartó voltam az első hányásig, aztán száműztem pár héttel a stimu előtt.

2. G-vel együtt szedtünk az Astaxhantint (olyan mint a q10, csak 500x erősebb az internet szerint, Q10 is ment mellette, biztos ami biztos) ebből még héba-hóba most is bekapok egy szemet. iherb-ről rendeltem

3. Fontos lépés volt szerintem, hogy megemeltem az L-thyroxin adagomat. Már ezer éve nem voltam endokrinológusnál (aki mellesleg akkoriban is csak a füllentéseim után volt hajlandó egyáltalán pm bogyót kiírni, mert szerinte minden rendben van) Szóval eddig 50 mg-ot szedtem, de mivel a TSH-m 2,3 fölé ment, 75 mg-ra emeltem az adagomat még május végén egy pocsék vérkép után.

4. Valeriana relax: tuti cucc, a punkció előtti napokban eszegettem, hogy nyugodtan készüljek transzferre, hatásosnak bizonyult. Viszont az öltözőben vettem észre hogy a kocsiban maradt :))) úgy hogy végül a bogyó nélkül tártam szét a lábaimat.

5. Clexane: csak a punkcióig szúrtam, nem tudom minek, ettől vártam a csodát (nincs semmi bajom ilyen téren, csak az MTHFR heterozigótaságom)

6. Medrol: megint csak hatalmas jelentőséget tulajdonítok ennek, biztos köze van a sikerhez. A punkciótól kezdve szedtem, napi 16 mg (reggel 8 és este 8 mg). A beültetéskos mondta K doki hogy kezdjem el leépíteni, de még egy kicsit húztam az időt és igazából ET+5 után kezdtem el 4-4 mg adagot szedni, majd a pozi teszt után már csak napi 4 mg-ot.
Korábban már szedtem hosszabb távon Prednisolont, de akkor nem sikerült.





II. Lelki dolgok:

1. Elindítottuk az örökbefogadást. Óriási lépés volt mindkettőnk részéről, azt gondoltam eleinte hogy ez olyan, mintha lemondanánk arról hogy vér szerinti gyerekünk legyen. De igazából csak kinyílt egy másik kapu előttünk.

2. Elolvastam a "Gyógyító Kód" c. könyvet. Utálom az ilyen hókusz-pókuszokat, sose hittem bennük, de amikor már nincs más ötlete az ember lányának.... minden marhaságot megpróbálunk, nem igaz? Így elkezdtem relaxálni és magamba táplálni hogy nincs semmi bajom, aztán hogy lesz embrió, be fognak ágyazódni, sikerülni fog stb.... Tuti dilinyósnak gondolnak páran, de lehet pont ez tett jót a kis lelkemnek és a testemnek, hogy kezdtük elhinni, sikerülhet.

3. Lufi reptetés, jókívánságok Mr. Gólyának. Úgy látszik a levelem célbaért :)

4. A beültetés napján küldött anyósom egy fotót, amit a kocsiból csinált. Egy kisbaba alakú felhőt látott az úton. Micsoda égi jelek :D

5. Nyári szünet van, feltöltődtem vitaminokkal, boldogsággal. Megszabadultam a sok hátrányos helyzetű, antiszociális, balhés gyerektől. A stresszfaktorom szerintem a nullához konvergál. Óriási teher hullott le rólam, rettentő nyugodtság uralkodott rajtam az utóbbi időben (a sok rutin is közrejátszott)


III. Egyéb

1. A menstruációm borzalmas volt ebben a ciklusban. Igazából meg sem jött rendesen, ha jól rémlik, piros vérrel nem igazán találkoztam. Alig volt valami, az is sötét cucc... Rémisztő volt, nagyon kétségbeestem és már akkor temettem a dolgot.

2. A leszíváskor csak 4 petesejt lett a korábbi 11-el szemben. Itt már szintén azt éreztem nem fog sikerülni.

3. A leszívás jócskán kitolódott, máskor mindig a 13. ciklusnapra esett, most viszont 2 napot csúszott, de a vasárnap miatt 3 nap lett belőle, így jócskán túlhordtam a sejtjeimet. Így utólag az a pár ami megmaradt, biztos szép érett lehetett.

4. Nem ittam egyáltalán alkoholt

5. 2 Blasztociszta lett beültetve és 1 szedercsíra

6. Ebryoglue: nem értem miért csak most próbáltuk ki, lehet csak placebo hatása van, de nálam bejött. Szerencsére nem kellett könyörögni érte. Bárcsak az első beültetésemkor is kértem volna, lehet már itt totyogna mellettem Benőke

7. Jó lett a megtermékenyülési arány, 4 petesejtből végül 3 embrió. Valószínű a spermiumok minőségét sikerült feljavítani, töredezettségét is kikupálhattuk a sok antioxidánstól (brocco glutathion, astaxhantin, B, C, D, E, cink, szelén, DIM) ezeket szedte a férjecském.

8. Biztos azért jött össze, hogy javítsak az intézet statisztikáján, hisz ez volt a 2. tb-s lehetőségem, tudtommal amit közzé tesznek , az oep-es statisztika. És ha azt vesszük akkor másodikra sikerült :) Így sokkal jobban hangzik, igaz?


Megbeszéltük hogy ez lesz az utolsó stimuláció (legalábbis ebben az intézetben tuti) ha nem sikerül keresünk más megoldást.

Korábban tök nevetséges voltam, mindig a legkisebb csomag betétet vettem lombik előtt, hisz nem lesz rá szükségem egy ideig, nehogy megromoljon :))
Na most ilyen marhaságokkal nem foglalkoztam.
Direkt lefoglaltunk egy apartmant a horvát tengerparton ET+13-tól, hogy ha nem sikerül legalább lesz vigaszdíj, pihenünk egy jót. Hisz miért pont most sikerülne....A végeredményt tudjátok :)


Ez most kicsit hosszúra sikeredett, de reméljük nem maradt ki semmi lényeges információ

6 hetesen az élet

Ma értünk haza a hosszúra nyúlt, jól megérdemelt nyaralásunkból. Azért már jelentkeztek a terhesség tünetei, hangulatingadozások, émelygés, hányinger... de csak finoman.
Mivel elfogyott a progi szurim, mindenképp kellett felíratnom K dokival 1-2 hétre való adagot, így ma meglátogattuk hazafelé az intézetet. Mivel G is velem volt, úgy döntöttünk előbbre hozzuk az ultrahang időpontját :) belementek, bár a kis hölgy azt mondta nem biztos hogy látunk még valamit, mivel még korai a terhesség,csak ma töltöttem be a 6 hetet. Kivártuk a sorunkat, majdnem 3 óra telt el,mire szólítottak,  de legalább végignéztük az úszó vb selejtezőjét :)
Bejutottunk és megtörtént az utolsó kaális ultrahang! Jött a várva-várt pillanat, amikor is felénk fordították a monitort és megláttuk a mi kis csodánkat. Gyönyörű petezsák, szikhólyaggal és egy aprócska embrióval, akinek már dobogott a picike szíve. A doki kihangosította nekünk a szívhangot, majd egy egész portfóliót kaptunk a mi kis cseppünkről. Boldogságunk leírhatatlan, fantasztikus érzés hogy tényleg lakik bennem egy apróság, és hétről-hétre növekedni fog.
A kedvenc dokink ezután gratulált és megkaptuk az elbocsájtó szép üzenetet, aztán érzékeny búcsút vettünk egymástól.

3+

Minden a legnagyobb rendben! Tüneteim még nem igazán vannak, csak a rengeteg pisilés...
A tengerparton nem bírtam magammal és ellőttem egy tesztet, a kontrollcsíknál is erősebb vonalat produkáltam 😊

Így már nyugodtan folytatjuk a pihit a Balcsin.
Ma vagyok ET+18 napon és pechemre a környéken nincs magánlabor, így jött az ötlet hogy csinálok digitális tesztet ami kimutatja ha valami nem oké. Sikerült a siófoki plázában felhajtani az utolsó darab clearblue-t. Mindigis  vágytam egy ilyen tesztre  :)) Izgatottan vártuk az eredményt G-vel. A + jel hipp-hopp kijött, de a 3+-ért meg kellett dolgozni, vagy 3 percbe tellett mire kiírta. Úgy tudom ez 3 ezer fölötti hcg esetén jön ki, ami épp reális a mai napra. Megkönnyebbültünk az eredmény láttán és remélhetőleg felhőtlen lesz a nyaralásunk.

Jól indul a nyaralás

Már ágyban kellene lennem, mert 4-5 óra múlva indulunk, de ma elmentem vérvételre sutyiba és megjött az eredmény. Minden a legnagyobb rendben.
A progim kicsit túl sok lett, valószínű a szuri bekavar. Lehet 2 naponta fogom beadni.

Készülődés

Nem tudom elmenjek-e még vérvételre, vagy csak fölöslegesen izgatnám magam, remélhetőleg minden rendben van.
Ma is ellőttem egyet, azt hiszem egy időre az utolsót, mert nem akarok mániákus lenni. (eddig csak LH tesztekkel csináltam ilyesmit)

Én úgy látom erősödik, nem túl gyorsan, de mintha erősebb lenne.

Éjszaka indulunk nyaralni, most a következő 10 nap a pihenésről és boldogságról fog szólni. Azt hiszem ránk fér már :))))

Vettem rutascorbint (ha bármi gond adódna) illetve viszem magammal a sok progiszurit, vitaminokat,bogyókat...egy komplett patikát :)

Becsempésztem a bőröndbe a biztonság kedvéért egy tesztet is.

A dokim továbbra se válaszol, gondolom még szabin van. Ma azt hiszem illene felhívnom az intézetet a jó hírrel.

Ezt nem hiszem el

Ha nem unjátok még

VV eredmény hiányában csináltam egy tesztet délutáni pisiből. Kicsit aggódva, mert óránként járok pisilni, de meggyőzőnek tűnik.

ET+11

Már 2 napja tök nyugodtan alszok :) továbbra is fennáll hogy semmit nem érzek, nem görcsölök, sokat pihizek itthon, de azért teszek-veszek is.
Ma sikerült annyira elbambulnom reggel, hogy elfelejtettem tesztelni. Már lehúztam a wc-t mikor leesett hogy kellett volna, úgy fest kicsit szórakozott vagyok.
A második pipit már nem mertem megkockáztatni, nehogy elvegye a jó kedvemet.

Viszont ma elmentem vv-re (hcg+progi) és nagyon durván megkínoztak. Sosem láttam még ezt a nőt, de nem volt érzéke a vérvételhez. Szúrt egyet, nem talált, forgatta, még jobban feldugta...semmi. Mondom neki nézzük meg a másik kezemet, szúrt újra, semmi.... Megint tövig nyomja, forgatja...már kezdett kicsit fájni. Aztán mutatom a hétfői vv helyét, oda is szúr, de elcseszi. Már kezdtem megkönnyezni mikor szóvá tettem hogy most hagyja abba, át szeretnék ülni a kollegájához, ő mindig elsőre megtalálja.
Nos átültem, már 3 helyen folyt a vér a kezemből, a hölgy a csuklómat és a kézfejemet szugerálta. De mondtam neki hogy tegyen le róla és legyen szíves ott folytatni a kínzást ahol abbahagyták. Elsőre telitalálat :) szeretem az ilyen ügyes kezű vén rókákat akik nem szemre szúrnak hanem kitapogatják.

Remélem hamarosan küldik az eredményt :)

Erősödik 😍

Tegnap kicsit kivert a víz a progi szintem láttán. Nem lepett meg hogy alacsony, mert azóta sincs cicifájdalom, viszont nem értem a centrumlab referenciatartományát sem, szerintük 15-től jó.... máshol meg 60-tól. Tudom hogy a 36 nmol/l piszok alacsony. Azt is tudom hogy a progi is ugrálhat napszakonként, de a melleim plötyik. Azóta orrba-szájba nyomatom, megemeltem az utrogestan adagot. Sikerült este szereznem a netről 2 tündéri csajszitól prolutex szurit, hálás köszönet,  reggel indulunk érte.4 óra múlva már döföm is magamba, hátha az javít kicsit a helyzetemen. Még gondoltam woman's krémre is, de senkit nem ismerek akinek van tapasztalata, hogy megéri-e az árát. K doki még  nem válaszolt a levelemre, szabin van.

Felül ET+10, alul ET+9

A mai tesztem láthatóan erősebb, gyorsabban is kijött a csík, szóval emelkedik a hcg az tuti.

Egyébként van egy elméletem (lehet túl sok Doctor House-t néztem mostanában)
Szóval ugye elkezdtem leépíteni a Medrolt, próbálom szép lassan elhagyni, mára már nem is terveztem hogy beveszem. Szóval a mellékvesém valószínű le van terhelve a szteroidtól (mondta a doki hogy le is állhat ha hirtelen hagynám abba a bogyót) és a progeszteron termeléshez is a mellékvesekéregre van szükség.

3 különböző referencia határt is találtam a progira
1. trimeszter (gendiagnosztika oldaláról): 10 - 44 nanogramm/ml ami átváltva: 34,7 - 152,68 nmol/L
1. trimeszter (centrumlab): 15,04 - 161,35 nmol/L
1. trimeszter (babanet.hu) 35.8  - 286 nmol/L
1. trimeszter (webbeteg) 38,17 - 312 nmol/L

vérvétel

ET+9

De ez most más volt, örömömben sírtam, nem pedig azért mert megint hómező lett. Hanem mert fél perc elteltével megláttam a sasszememmel azt a csodás második csíkot ami egyre erősödött. Visítottam, majd odahívtam a férjem és ő is látta,  együtt néztük ahogy kirajzolódik a széles rózsaszín sáv, ezúttal nem kellett keresgélni.

ET+8 este

Egész este rohangáltam a fürdőbe és kukkoltam a tesztet, hogy vajon meg vannak-e még a csíkocskáink.  Felfoghatatlan hogy ez velünk megtörténhet ennyi szívás után, végre elindult valami és ha mázlisták vagyunk minden rendben lesz.
Annyira boldog vagyok és nyugodt, igaz alig tudtam elaludni az izgatottság miatt, de ez most más :))))
Már a centrumlabba csücsülök, hamarosan megcsapolnak és remélhetőleg még estig kiderül mennyire vagyok terhes, hcg-ben mérve

ET+9 reggel

ET+8

A hétvégén külön töltöttük G-vel, mindenki ment az őseihez látogatóba. Én is kiköltöztem a szülőházba és próbáltam elterelni a gondolataimat, néha jobban, néha kevésbé jól sikerült. Tünetem a nagy semmi volt. Se cici fájdalom, se mindjárt megjön érzés, semmi görcs... semmi. Azt hiszem elkönyveltem hogy megint nem sikerült :(
Vasárnap egy családi eszem-iszommal zártuk a hetet, amire a terhes sógornőm nagy pocakkal és G is megérkezett,így együtt volt a család. Hazafelé végig azon agyaltam a kocsiba, hogy pisilnem kell. Eddig kibírtam tesztelés nélkül, hisz a férjem az ország másik felében volt és megígértem hogy megvárom. Szerettem volna túl lenni ezen a lombikon is, mert jövő hétvégén megyünk horvátba és addigra jó lenne már nem menszizni.

Szóval este hazaértünk és kiböktem, hogy tesztelni akarok, G kicsit sem örült az ötletemnek, hisz szerinte korai, a hivatalos tesztig még 6 nap van.  Persze nem volt itthon semmi, csak amit a kaáliban adtak, azt is alig találtam meg, be volt dobva egy nagy kupac szórólap közé az uh képpel együtt....
Nincs ráírva még az érzékenysége sem. Feltúrtam a házat, nem volt másik teszt és már alig tudtam visszatartani a pipilést.
G is rábólintott, megígértem, hogy ha negatív nem sírok. Persze megint sírtam, mint a záporeső.....
folyt. köv. :)

ET+5

Igazából a transzfer óta nem nagyon történt semmi említésre méltó.
Lehet velem van a baj és nem figyelem a tüneteket, de igazából nem érzek semmi extrát.
Beülti utáni 1-2 napon elég vacakul aludtam, többször felébredtem éjszaka, nagyon meleg volt, görcsölt is a hasam, de lehet csak a punkció okozta. Kifeküdtem a hűvös teraszra, megnéztem a napfelkeltét és már jobban is lettem, aludtam tovább a hintaágyban.

Mától kezdem leépíteni a medrolt, de csak finoman, ma már csak 3 + 3 mg-ot szedek.
Hogy tesztelni mikor fogok? Lövésem sincs, lehet sztrájkot hirdetek. Még mindig van a környezetemben olyan, aki azzal csesztet, hogy már biztos mutatná, neki kimutatta, tesztelj, akkor legalább tudod.... na ezek a "jó tanácsok" így a kilencedik kanyarban nem igazán hiányoznak. Nagy lány vagyok, tudom mikor mit kell tennem.
Mindenesetre a héten még biztos nem fogok.... Szerintem vérvétel lesz majd a befutó. A  várakozást most elég jól tűröm, lehet megedződtem a sok 2 napos embriótranszferben :)

Egyébként ma van a házassági évfordulónk, repül az idő.  Pont ma 4 éve történt, hogy színes homokot öntöttünk a férjemmel egy üvegcsébe, ezzel szemléltetve a közös jövőnket. Remélem pár nap múlva kiderül, hogy nem csak az életünk, hanem a sejtjeink is sikeresen egyesültek és végre lesz belőlünk egy kis jövevény, akit már régóta epekedve várunk. Egy kicsi G-ből és egy csipetnyi belőlem is. Szeretném tudni milyen lurkó jönne létre kettőnkből, ezért is tartom még mindig távolinak az örökbefogadást.
Szóval az esti program nem lesz semmi különös, egyenlőre egy romantikus pizzázás van kilátásban :)

A költözés

Kedves Mindenki!

Köszönöm a sok szurkolást, drukkot :)
Tegnap nagy izgalommal suhantunk föl Budapestre a szakadó esőbe, de mire felértünk kisütött a napocska.
Elég hamar szólítottak és mehettem is a kedvenc dokinkhoz. Már olvashattátok hogy milyen meglepetés ért odabent, a két kicsi blasztocitánkhoz csatlakozott egy picike 8 sejtes tesó is, így máris felcsillant a szemem a triumvirátus hallatán. Nem volt kérdéses, hogy a kis szederkénk is jön velünk, így három maszatot kaptam vissza. Hisz most mindent vagy semmit játszunk.
Nem voltam bent túl sokáig, csak a szokásos infőkat mondta el, illetve hogy lassacskán kezdjem el leépíteni a szteroidot is. K doki természetesen bólintott a babaragacsra, ő is ráírta a kartonomra és már útnak is eresztett a műtő felé.
Fizetni most semmiért nem kellett, szerencsére minden tb-re ment, fagyimanók pedig nem maradtak.

Maga a transzfer egyáltalán nem fájt, pedig még a valerianat is a kocsiban hagytam véletlenül. Kimondottan szórakozott és jó kedvű voltam egész nap.
G nagyon ügyesen vezetett haza, bukkanó és kátyu mentes volt az utunk.

Délután pihengettem, de estére tartogattam egy kis meglepit.
Ugyanis írtam egy levelet a Gólyának...
Már régóta terveztem, mert lépten-nyomon eltéved. Most egyeztettem vele hogy mi a dolga és hova is kell jönnie. Remélem odaért az üzim.
Szóval tegnap kisétáltunk egy rétre és szélnek eresztettem 2 lufit a kis levelemmel karöltve. Szerintetek az egy égi jel lehetett, hogy épp összefutottam a lufit szorongatva térdig érő gazban a nőgyógyászommal aki pont ott sétáltatta a kutyusait? :)
Remélem most már valóra válik a kívánságom

Meglepetés

Mára hárman lettek 😍