Angyalka

Mivel 2 napja kicsit berezeltem a méretkülönbségek hallatán, úgy döntöttem kérek egy időpontot 4 D ultrahangra. Mázlim volt, mert valaki lemondta így a mai napon ellátogattunk a helyi ultrahang központba.

A kis ufócskám :) 

Roppant kedves volt a hölgy, 40 percet voltunk bent nála. 

Sajnos rossz hírrel kezdtük, mert csupán 2 napig lehettem abban a tudatban, hogy ikerterhes kismami vagyok. A kisebb embriónknak már nem dobogott a szívecskéje :( a petezsák is összébb ment, illetve a kis mazsola mérete is csökkent. Picit szomorú vagyok, de ezek szerint ennek így kellett történnie.

Viszont a jó hír az az, hogy a nagy tesó remekül van, szerintem legutóbb félremérhették (akkor 15 mm-t mértek) most viszont már majdnem 22 mm. Kizárt hogy 2 nap alatt ennyit növekedjen a bogyókám. Mi ebből a tanulság? Nem szabad a neten olvasgatni mikor mekkora a jó méret, mert egyáltalán nem biztos hogy jó szögben mérik le.

Szóval a történtektől eltekintve jól vagyunk. Többször is meghallgattuk hogy kalapál 140-nel a szíve. Láttuk a pici karját meg a lábát ahogy kalimpált, szépen kivehető a magzatburok is.

Szuper helyen helyezkedik el a kis pöttömke, pont a méhem közepén van :) 

Nagy valószínűséggel a kistesó felszívódik majd és remélem problémamentes lesz innentől a terhességem.

Hoztam egy kis ízelítőt:

3. Ultrahang

ketten vannak 😱😱😱

Második uh

Ma voltunk G-vel SZ dokinál. Vigyorogtam végig, mint a vadalma :)
Szóval megtörtént az ominózus hasi ultrahang. Előtte persze megjegyeztem hogy  lehet nem is fogjuk látni, olyan dagi a bendőm. Egész nap tömöm magam itthon, mert akkor nem émelygek. A doki persze szóvá tette hogy abba kellene hagyni a mértéktelen zabálást, mert nála bizony 13 kg-ot lehet max felszedni :D
Az első mérlegelésig még van időm, gondolom onnan indul a számláló, de azért majd odafigyelek. Formás kismama szeretnék lenni.

Tehát ott tartottam hogy hasi ultrahang. Pillanatok alatt rátalált a picikére, szép szabályos volt a petezsák még mindig, lüktetett a bogyócska, bár kihangosítás most nem volt.
A kedvemért meg is mérte az embriót, 10 mm-es, pont akkora amekkora kell hogy legyen. Igazából ha a punkciót nézem, ma 5+2 a baba én pedig 7+2. Totálisan megnyugodtunk :)
Dokker bácsi gratulált és a találkát majd a kórházba folytatjuk, holnap kell kérnem időpontot. Imádom ezt az orvost, nem a pénzről szól nála a rendelés, nagyon tisztességes ember.
A prolutexről le kell állnom, utró lesz helyette. Azt mondta fölösleges pénz kidobás :)
Mást nagyon nem mondott, még annyit hogy ha képes vagyok rá, igyak lúgos vizet és kell napi 2,5 liter folyadék a szervezetemnek. Mert ha nem kapja meg a baba, akkor akár vetélés is bekövetkezhet. Erre nagyon oda fogok figyelni innentől kezdve.
Jipppiiiiijjáááááájééééé , boldogság van ezeeeeeeerrrrrrreeeeeeel

Egy őrült nap

Ma ismét korán keltem, már 6:30-kor a háziorvosi rendelő előtt várakoztam, gondoltam időben felcsípem a táppénzes papírt, aztán irány Budapest.
Nos ez nem sikerült, mint ahogy még rengeteg egyéb dolog sem ment ma zökkenőmentesen.
A körzeti nővér tojt a fejemre, táppénzes papír nincs, azt se tudja ki vagyok-e írva...várjam meg a dokit vagy jöjjek vissza hétfőn, de készüljek hogy majd sokat kell várni.....
Jófejségből most megbukott nálam!

No mindegy, majd lesz valahogy, szóval indulás tüszőkukkra. Most új útvonalat választottunk és a Megyeri-hídon át támadtuk meg Budát, egész hamar felértünk.
Cirka 2-2,5 órát ücsörögtünk a váróban, rengetegen voltak ma...és mintha csak egyre többen lettünk volna :)
Egyszer csak a doki dühösen kiszólt, hogy küldjenek már valakit (mint mindig, ma is pipa volt az asszisztensekre, mindig ez van :D )
Szóval besuhantam, már feküdtem is fel az ágyra, aztán jött az ultrahang. Nyálkahártya 6,5 mm és a bal oldalon növöget a tüszőm: 13,5 mm. Ma van a 8 és feledik ciklusnap :)
Már meg sem lepődtem azon, hogy megint stimulálnak egy picit. Kaptam egy új fajta szurit: Bemfola névre hallgat és kb. beszerezhetetlen a kis csöppség.
Szóval 3 napig 75 NE-t kell majd szúrnom, vasárnap délben repesztek egyet és szerdától jöhet az Utrogestan.
Csütörtökön kell majd telefonálni hogy minden rendben van-e, aztán dél körül megyünk beültire.
G nem jöhet majd be, mert influeznaszezon van és a pasikat most száműzik a műtő környékéről.
Beszélgettünk még egy kicsit a hogyan továbbról meg az embriókról. K doki hallani sem akart arról hogy betegyük mind a hármat, főleg hogy az egyik blaszto. Azt mondta ha ez most nem sikerül, akkor mindenképp vissza kell tenni az utolsót is és csak akkor lehet új stimut elkezdeni. Kicsit paff voltam ettől, majdnem bekönnyeztem... De aztán megláttam a vigyort az arcán, hogy most sikerülni fog, megígérte hogy ebből a maradék fagyiból összehozzuk azt a gyerkőcöt. Bárcsak így lenne....

Elindultunk kiváltani a nagy kupac receptet. A kocsiban szembesültem, hogy ha jól rémlik bezárt a Déli gyógyszertár ahová eddig jártunk. Mint kiderült, megkapta az árukészlet egyik felét a Batthyány téri Vásárcsarnoknál levő gyógyszertár, a másikat meg a Széna téren egy patika. Gondoltam szerencsét próbálunk az egyikben, még beépített emberem is volt, egészségpénztári kártyát is elfogadnak. Az Ovitrellen kívül semmi nem volt nekik :D Még 3 környi telefonálgatás után sem tudtuk kideríteni hogy Bemfolát hol lehet beszerezni.
Irány vissza a hegyre, ez volt a legjobb ötletünk, így visszakocsikáztunk és rohanás a gyógyszertárba. Az ajtó zárva.... a nénike azt hittük elment ebédelni, de negyed óra múlva csak kinyitotta az ajtót. Azt mondta sose volt még ekkora forgalma, mint a mai napon, alig bírja a tempót,rengeteg a beteg.
Az utolsó 3 doboz Bemfolát vittem el :)
Még a kocsiban hasba döftem magam. Vicces volt ez a szuri, mert azt írta a betegtájékoztató, hogy be kell nyomni a gombot és egy iciri-piciri ki fog spriccelni. Na ez a picurka adag úgy telespriccelte az üveget, mintha ablakmosó folyadékot nyomtam volna a szélvédőre, de sikeresen beadtam. És a jó hír, hogy még alkoholos törlőkendő is volt a dobozban, ennek külön örültem, mert nem volt nálunk.

Itthon még szerintem lesz egy kisebbfajta hajtóvadászat a Zoviraxos oldat miatt, állítólag alig lehet kapni. A legjobb, hogy nem emlékszem mikor kellene elkezdeni a kúrát, elfelejtettem mit mondott a doki, de a szteroidot lehet elindítom még a hétvégén. Ártani nem árt úgy sem :)
Már csak hatot kell aludni és megkapom a kis majmocskáimat, juhééé
aztán remélem rendesen csimpaszkodnak majd a ketrecben :D
Update: Ma kimentünk a városba kicsit iszogatni kettecskén és kaptam egy égi jelet :)))))

Az első nap a szanatóriumban

Reggel 8 előtt pár perccel érkeztünk meg Parádfürdőre. Picit megvárattak a betegfelvételnél mert már fél 10 is volt mikor elfoglalhattam a szobámat, szét fagytunk a recepción, annyira hideg van reggel itt a Mátrában. A szobatársam egy anyukám korabeli hölgy, aki imád beszélni és nagyon kedves, de sajnos holnap kiköltözik. Nem bánnám ha nem egy járókeretes idős nénit kapnék helyette J

A szoba nagyon kis takaros, 2 ágy van benne (hoztam ágyneműt meg kispárnát hogy legyen egy kis vidámság) egy nagy beépített szekrény ami mindent elnyel, egy étkezőasztal 2 székkel és egy mosdókagyló nagy tükörrel. Wc és zuhanyzó sajnos a folyosó másik végébe van csak, továbbá hűtőszekrény és mikró, vizespalack is csak ott. Sajna wifi sincs az emeleten, de a recepción minden gond nélkül lehet netezni a kényelmes kis bőrkanapékon.

Miután befészkeltem magam a szobába, be lettem mutatva az itteni csajoknak. Vegyes korosztály, de nagyon szimpatikus, locsi-fecsis banda. Azt hiszem nem fogok unatkozni. Már 2 hasonló korú sorstárssal is találkoztam.

Még délelőtt megérkezett a szobába a nővérke és mért vérnyomást, kitöltött egy rakás papírt…

Dél körül lementünk az ebédlőbe, ahol miután közöltem hogy glutén és laktózmentesen szeretnék étkezni,elkísértek az asztalomhoz. Sajnos csak levest tudtak adni, másodikat nem kaptam, mert nem voltak rám felkészülve. De sikerült beszereznem egy almát, szóval nem maradtam éhes. Egyébként a leves elég fincsi volt, ami reményt keltő.

Miután visszaértünk a kajáról, összefutottunk a dokival. Állítólag délután meglátogat (most is azt várom) és akkor megbeszéljük hogy milyen kezeléseket fogok kapni. Nagyon kíváncsi vagyok már J

Délután meg volt a vizit, aztán a doki rendelőjét is megnézhettem belülről. Nagyon kedves volt, jó sokáig beszélgettünk, átlapozta az élettörténetemet, csinált egy ultrahangot (van egy 10 mm-es tüszőm a jobb oldalon – nem is értem hogy lehet a Visanne mellett….)

megkaptam a kezeléseimet, rengeteg programom lesz, minden nap 3 vagy 4 kezelés J

Sikerült a diszpécser leányzóval egy nagyon korrekt beosztást összehoznunk, ami így fest:

Összeismerkedtem 2 hasonszőrű inszemes csajszival is (ők még csak most kezdik majd a lombikot) és már meg is volt az első közös programunk, elbuszoztunk a szomszéd faluba levő boltocskába, mert szerintük szörnyű a kaja….

Nem terveztem nagy bevásárlást, de ha már ott voltam megleptem magam egy kacsazsírral (miután mondták hogy a vacsinál majd ne számítsak semmi nagy durranásra, ezért érdemes feltankolni némi kajával)

A vacsi:

Hazafelé 1 órát kellett volna várni a buszra, ezért sétáltunk. Nem volt vészes, 30 perc alatt vissza is értünk és útközben jót dumáltunk. Bűnöztem is kicsit, mivel a falusi boltocska nem tart cidert, így bevállaltam egy gluténos grapefruitos borsodit J egyszer élünk. 

Vacsi után azért még turbósítottam egy kis zsíroskenyérrel.

Szóval így telt az első napom, már nagyon várom a holnapot.

Tüszőkukk

Ma reggel kellett menni az első ultrahangra, próbáltunk szokás szerint korán 5:30-kor indulni, hogy elkerüljük a dugót. Már 6:40-kor begurult a kicsi-kocsim az üres parkolóba. Csak egy fiatal pár volt előttünk, akik ott fagyoskodtak a bejárati ajtó előtt. Pár perc múlva befutott két asszisztens csaj is, de bármilyen tündéri boci szemekkel néztünk, nem engedtek be még minket a váróterembe. Sajnos a szabály az szabály, 7:15-kor nyitják ki az ajtókat. Mire 7 óra lett, már jócskán voltunk a sorban, befutott K doki is. Végre betereltek minket :) a kedves hölgy rápillantott a leleteimre és közölte hogy bizony 1-2 leletem lejárt, ami kötelező nekem is meg a férjemnek is, ha ez nincs meg, akkor nem lesz leszívás. Teljes kétségbeesés következett a részemről, nem tudtam hogy most kiröhögjem-e, vagy kezdjek el sírni. Hiába mondtam hogy de hát már nyakig benne vagyunk a stimulációba, a héten punkció lesz, ráadásul ez fizetős lombik.... Ez a hiányzó "lejárt" vizsgálat egyébként vagy 3-5 hét mire elkészül,szóval nem tudom mit magyarázott. Miért nem figyelmeztetett időben hogy így nem lehet belevágni. Kitomboltam magam picit, aztán szólítottak, következett az uh.
Kicsit feszült voltam, a doki bácsi egyből látta és kipanaszkodtam magam neki :)
Titkon sejtettem hogy mi lesz a reakciója, és jók a megérzéseim, nem foglalkozunk a leletekkel, innen már nincs visszatáncolás.
Jöhetett a tüszőkukkolás, álmomban sem mertem remélni hogy ilyen sok tüszőm lesz ilyen minimális szuritól. Mikor mondta a méreteket meg a darabszámokat, azt hittem lefordulok az asztalról :)
A jobb oldalon volt legalább 7 db (volt közte egy 20 mm-es is, de a többség 16-18 mm körüli)
A másik oldalon is voltak szép számmal, 5-6 biztos. A nyálkahártya szerintem 8,5 mm volt, arra még kicsit rá kell gyúrni. Ittam ma már céklalevet, vörösbort, megemeltem az E vitamin adagomat is. És iszok mint a gödény :) vesztemre a lenti fürdőszoba szét van verve, így az emeletre kell rohangálni minden folyó ügyem miatt.
Csütörtökön lesz a leszívás :) már nagyon várom, mert kezdek kigömbölyödni. És ha minden jól megy akkor szombaton kapom vissza a kis manócskákat.
Szóval így telt a nap :)

Még megosztanék veletek egy pár infót. Hogy mekkora különbség van doki és doki és stimu és stimu között.
Az előző orvosom felírt egy 900 -as gonal-f-et (maradt benne 50 NE) lett tőle sok 10-12 mm-es tüszőm a 7. gonalos napon, aztán megvetetett velem egy 300-as tollat,amiből csak 125-t kellett beadni, megint kimaradt 175 NE,ami ment a kukába, elég drága gyógyszerről van szó.
Most két 300-as van bennem (675 NE) és ugyanúgy a 7. napon volt egy csomó 16-18 mm-es tüszőm. Hogy is van ez? És nem kellett 300-as tollat vásárolnom hogy az utolsó adagot is beadjam, hanem csináltunk egy költséghatékony trükköt :)
112,5 NE volt a cél. Vettem 2 db 75 NE-s gonal-f szurit (ez kutyulós por+ víz fecskendőkkel)
Az egyik dobozból kivettem a felszívótűt, belenyomtam a porba, összekutyultam, visszaszívtam az oldatot,belefecskendeztem a másik porba az oldatot, visszaszívtam és megkaptam 150 NE gonal-f-et. Viszont nekem 112,5 kellett csak, így kerestem a kocsiba egy filcet, bejelöltem az egységeket a fecskendőn (mert nem volt rajta az se) és így a negyedét kispricceltem , ami maradt beadtam. És ezt így fele annyiból megúsztam, mintha tollat veszünk.
Nagyon tetszik nekem ez a szemlélet amit a doki képvisel,nem nyúzza le az ember bőrét, tényleg én vagyok neki az első, a legfontosabb,  roppant szimpatikus és mosolyogva, boldogan jöttem ki az irodájából.
Progeszteronról annyit mondott,hogy szedjem össze mi maradt meg az előző 4 lombikból, és majd legközelebb kitaláljuk mit írjon fel, kipótoljuk amink van. Közben ma mikor hazaértem megjött a postás is, hozta a kis Utrogestan csomagot amit egy kedves lány ajánlott föl nekem, szóval drága druszám, még egyszer köszönöm, remélem szerencsét fog hozni :)

Ezt is túléltük, punkció kipipálva

Korán indultunk fel BP-re, jöttek az ősök értünk és együtt kocsikáztunk fel a hegyre. Rekordot döntött apukám, 2 óra 30 percre nőtt a menetidő.
9 petesejtem lett, amit nem is reméltem smile hangulatjel Főleg reggel, már szinte nem is fájt a hasam induláskor és pisilni is rendesen tudtam. Gondoltam biztos elpukkadt pár tüszőcske. De aztán az uh-n kiderült hogy meg van mindegyik smile hangulatjel Már a kiszáradás határán voltam mert nem lehetett se enni,se inni, de szerencsére rekordgyorsasággal végeztünk. 
9:30ra volt időpontom, de már 9-kor behívott SZ az uh-ra. 10-kor már a műtőben feküdtem smile hangulatjel
az aneszteziológus is aranykezű volt, nem fájt semmi. Utána kaptam infúziót meg egy kis nospát a lötyömbe.Nagyon jót beszélgettünk a csajokkal és Emikével is, közben kekszet majszolgattunk, teát hörpöltünk, mind ezt egy fincsi meleg takaró alatt.  Tiszta felüdülés volt ez a műtét, csak a branül ne lógott volna ki a kezemből :D 
 Délben meg már el is engedtek ,szerencsére szuper gyorsan pörgették a leszívásokat, 16 punkció volt ma, plusz egy csomó beültis lány.
A hazaút fájdalmas volt a sok kátyu miatt,tuti kiment már belőlem a fájdalomcsillapító és ezért volt ilyen vacak érzés. 
A kocsiba vettem észre, hogy ez a dilidoki nem írta ki a Doxycyclinet....
Hihetetlen....és a legjobb hogy ezt a gyulladáscsökkentőt mától kellene szedni. Mondtam neki hogy Medrol maradt még múltkorról, azt ne írjon ki. Erre kiderült hogy arra kaptam receptet....fantasztikus...

Úgy hogy most elküldtem a férjem a háziorvoshoz, hogy szerezzen receptet Doxyra s.o.s. plusz marja már fel a táppénzes papírkámat, mert holnap mennék dolgozni. Szalagavató főpróba lesz :D

Prolutexet fogok még szúrni (csak meg ne bánjam), és mellé Duphastont kell szednem progipótló gyanánt smile hangulatjel
remélem ez a kombó már bejön heart hangulatjel
Holnapig meg pihizek amennyit csak tudok, mert vár a meló

Leszívásra készen állunk

Ma voltunk anyával az intézetben, korán reggel indultunk, megint a szokásos dugó fogadott. Leparkoltam a kocsit és már sprinteltünk is be az épületbe, mert iszonyatosan kellett pisilnem. Alig tudtam menni, mert már annyira fájt. A recepciós hölgynek persze pont most volt szájmenése, épp hogy nem csurrant be valami, amikor kitöltve átadtam neki a papírköteget és spuri a wc-re. Mint egy prosztatabajos vénember, alig csordogált valami és irtó sokáig tartott.....
Mondanom se kell, rettenően feszült már a petefészkem. Szerencsére nem kellett sokat várni, hipp hopp felhívtak az ultrahangra.
Ugyan az a fiatal asszisztensnő kísért fel, aki pénteken, és megint jót beszélgettünk. Mikor megjött Sz doki, már tárt karokkal, akarom mondani lábakkal vártam :)
Nem nagyon tudtam megjegyezni, de próbáltam figyelni a tüszőcskéimre. Jobb oldalon 2 nagy volt (17 és 18 mm-es talán) a bal oldalamon pedig vagy 5-6 db. Volt köztük 20 mm-es is, és több 16-18 mm-es. A többi picurka, azokból nem hinném hogy lesz valami, de állítólag megint van sok-sok apró.
Úgy veszem észre a vedelés megtette hatását, mert majdnem napi 3 mm-t nőttek péntek óta a tüszők.
Ezt követően felkaptam a ruhámat és már is suhantam az irodába konzultálni a továbbiakról.
Gonal-f-et már nem kell többet szúrni, viszont s.o.s. be kell adnom egy cetrotide-t, illetve ma éjfélkor a Suprefactot.
Többszöri töprengést okozott már nekem ez a gyógyszer, a tájékoztatóban a következő szerepel:


A Suprefact injekciót a prosztatadaganat kezelésére használják, amit a tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintjének csökkentésével ér el. Kizárólag azon férfiak esetében használható, akiknek a daganata hormonfüggő.

wtf?

Szóval ébresztő beállítva éjfélre

Szerdán 9:30-kor punkció, már nagyon várom hogy túl legyek rajta, mert kezdek vacakul lenni,
A beszélgetés nem sült el valami jól. Embrio gluet nem fogok kapni,gőzöm sincs van-e értelme, lehet csak placebó hatással bír, no mindegy, lapoztam, meg mondta Sz, nem kapok és kész.
Rákérdeztem arra is, hogy mi lenne ha most 3 naposan kapnám vissza az embriókat és nem vinnék el 5 napig, hisz legutóbb nem jött be. Na mikor a doki ránézett a naptárra és látta hogy így pont szombatra esne a beülti, elhesegette a gondolatot is a fejemből.... megint koppantam egy nagyot.
Utolsó próbálkozásként, előhozakodtam a legelső lombikommal, ahol is ET+5-nél már javában barnáztam. Miközben próbáltam felderíteni ennek okát, ismét le lettem PCOS-ozva, egyszerű, kenjünk mindent erre a betegségre, igaz tudtommal havi 1 db tüsző nem ezt tükrözi.
Szóval kiböktem amit akartam :) biztos a progi nem szívódott fel jól, mi lenne ha nem utrót kapnék, hanem progeszteron szurit. Imáim meghallgattattak, egy kis fintort követően felírta magának, hogy progi szurit fog majd adni, juhééééééé
Bánom is én,  bököm magam naponta,csak sikerüljön már végre az a fránya pozi teszt

Ez után kiváltottam a szurikat, majd anyával nyakunkba vettük a várost. Karácsonyi elő shoppingolás ....

A Mammut wc-jébe kezdtünk egy jó kis cetrotide-al :) fantasztikus élmény volt és végre nem szúrtam el a légtelenítést.

A nap egyébként kínlódás volt, nem vettünk semmit és végig a hányinger, hasfeszülés kerülgetett és hőhullámok gyötörtek. Szerencsére kora délután már a kis ágyikómba pihizhettem.

Az első ultrahang

Pörgős nap volt a mai. Az én tündéri anyukám mindig jön velem a meddősségibe, ha a férjem nem tud. Ez már szinte egy családi anya-lánya programmá nőtte ki magát. Ma sem volt másképp. Reggel 5-kor kipattant a szemem, fürdés, mosogatás, öltözés, G bogyóinak kikészítése, szokásos reggeli rituálék, aztán rohantam tankolni, pékségbe, mert mami 6:30-ra volt ide rendelve. Tűrhető időm belül felértünk Pestre, átszeltük a várost és spuriztunk fel a hegyre. Meg is jegyezte az édesanyám, hogy milyen rutinosan vezetek, mintha fővárosi csajszi lennék. Elég korán értünk fel, de szerencsére nem kellett sokat várnunk, előbbre tudtak hozni, 9-kor már túl is voltam az uh-n. A helyzet elég elszomorító volt......
Már napok óta feszítő érzésem van és az utóbbi két napban hőhullámok is gyötörtek. Azt hittem már szétpukkannak a kis tüszőcskék olyan nagyok, erre kiderül hogy a legnagyobb is csak 11 mm-es. Sok aprót látott a doki, meg egy-két dominánsabbat is,de úgy fest hogy korai volt még ez a petekukk. Kicsit el voltam kámpicsorodva a hír hallatán, de szerencsére Sz megemelte az adagomat. Most már 100 NE helyett 125 egységgel döfködhetem magam. Remélem ettől majd új erőre kapnak a kis pöttyök odabent. Eldöntöttem,mostantól annyi vizet préselek magamba mint egy teve, inni fogok éjjel nappal, hátha ez segít.

Hazafelé megálltunk a Decathlonba, vettünk unokaöcsémnek egy teleszkópos bringát, nem semmi :)
aztán irány az M3. Triplán megérte anyucit elhozni, a hazaúton felhívta a gumisomat, és leszervezett nekem egy téli gumi cserét 1 óra múlva :D szóval nyomtam neki a gázt rendesen. Illetve szerzett időpontot a fodrászomhoz is jövőhétre, mert hogy szalagavató lesz, és végzős ofő vagyok. Hát nem csodálatos? Soha jobbkor.....3 óra szenvedés a színpadon,velem az élen és mind ez mikor? Remélem a leszívás más vagy harmad napján :)
Délutáni szalagavatós próba a Művház színpadán kipipálva... a tánc katasztrófa volt :) de most nagy ívbe tojok rá, csak növesztgetem és babusgatom a tüszőcskéimet.