Ismét babamoziztunk egyet

Mivel már lassan 7 hete nem láttuk a kis krapekot, rám jött a Paramamiság.

A dokim legutóbb olyan szórakozott volt, hogy nem küldött ultrahangra, pedig az NST-n is mondták, hogy  36-37 hetesen kell még egy utolsó bekukk.

Így fogtam magam és kértem időpontot egy mozira, bár minket inkább a méretek izgattak. 

Tudom, ilyenkor már nem ajánlott a 4D 5D, hisz elég szűkös odabent, de reméltük hogy elcsípjük a pofit és apuci is ott tudott lenni.

Minden rendben volt, majdnem 3100 grammosak vagyunk és tökéletesek a méretei. Az eddigi hatalmas buksi nem is olyan nagy és a combcsont is annyira belehúzott hogy csak na 😀👍

A méhlepény teljesen hibátlan állapotban van, viszont a kukacot most nem láttuk.

Megnyugodtam és úgy vagyok hogy maradjon csak bent amíg jól érzi magát. Érdekes hogy most sokkal jobb formában vagyok, mint egy hónapja. Lábfájás elmúlt, végre nem egyesével veszem a lépcsőfokokat😍

Egyébként jövőhéten pénteken kell mennem az sztkba is uh-ra, végül csak elküldött Sz doki, plusz lesz megint Nst is. 

Még utoljára elmegyek körmöshöz, de a fodrászt is jó lenne kipipálni szülés előtt.

Ma kaptam egy rahedli könyvet egy barátnőmtől, a következő heteket pihivel és olvasással tervezem tölteni.
A datolyát eszem, de annyira édes, már most herótom van tőle :D

36. hét

Betöltöttük a bűvös 36 hetet is, most már részemről bármikor jöhet a nagy nap.

Pár napja kipipáltuk az első NST vizsgálatot is, azt hiszem rekord ideig tartott, 50 percet voltam bent.

Valahogy a kis tökmag az extra savanyú cukorkának köszönhetően 10 percig hiperaktív volt, aztán bealudt a drága :) így várni kellett egy újabb attrakcióra

próbáltuk felkelteni, de semmi jelét nem mutatta hogy ébredezne... olyan mint az apja, ágyút lehet durrantani, nem izgatja.

Múlthéten kicsit beparáztam, mert szinte egész nap alig éreztem. Már mindent bevetettem, durva punk zenékkel bombáztam, csoki, gyümölcs, kóla... semmi nem használt, aztán estére természetesen bepótolta a rugit. Sőt, másnap mentünk Kiss Ádámra és azt a 2 órát végigbulizta odabent. Ügyes voltam, mert én is kibírtam pisilés nélkül,ami igazán nagy szó. A fellépés után aládedikáltattuk Ricsike picike Jordan cipőcskéjét Ádámkával, igazi ereklye lett :D

A héten megjártuk Sz dokit is, akit mint kiderült kineveztek osztályvezetőnek (nagy bánatomra), így sokkal kevesebb az ideje és kicsit szétszórt lett. Legközelebb április 7-re rendelt vissza, 43 hetes leszek akkor  :D Már a múltkor is Szentestét írt a kiskönyvembe, január 24. helyett. Szóval el van varázsolódva mostanában.

A szokásos dolgokat csinálta, mehetek vv-re, aneszteziológushoz ha véletlenül császár lenne. Megnéztük a méhszájat is, úgy fest nyitva van az aranykapu odalent, már 1111 kódot kaptam.

Persze mikor megkérdeztem hogy ez akkor most mit jelent? Mikor szülünk? Azt a választ kaptam hogy semmit, akár túl is hordhatom :)

Ettől függetlenül próbálom lecsökkenteni a lépcsőzést itthon, amennyire csak lehet.

Holnaptól datolya kúrába kezdek, állítólag jó hatással van a vajúdásra, tágulásra, sok helyen olvasni hogy megkönnyíti a szülést, hát kíváncsi leszek. 

34. hét

Néha úgy érzem kicsit vánszorognak a hetek, főleg hogy mostanában ki se merek mozdulni a házból, aztán valamikor meg rám jön hogy jesszus, mindjárt a kezemben tarthatom a kis tökmagot.
Mozgalmas volt az elmúlt két hét. Túléltem sikeresen egy kinti havas kismamafotózást a hegyekben, megfázás nélkül. Igaz megszenvedtem minden egyes pillanatáért,  a hóban trappolást igen csak pingvin üzemmódban végeztem, de megérte :)

Kiválasztottam a gyerekorvost, roppant szimpatikus volt a doktornő, ráadásul az asszisztense egyből megismert, a volt tanítványom anyukája, így már protekciónk is van.

Járt nálunk a védőnő háztűznézőben, feltérképezte a körülményeket és adott pár kőkorszaki szórólapot a szoptatásról, kézzel fejésről stb.
Szerinte is rendben van a vérképem, ezt a héten a dokim is megerősítette, nincsenek nagy eltérések.

Vicces volt a legutolsó rendelés, mert vittük a cipőkanalat magunkkal. Ugyanis már abszolút képtelen vagyok kanál nélkül felvenni a csizmámat. A vizsgáló asztalra meg alig bírtam felmászni... kezdem úgy érezni magam mint egy bazi nagy fóka vagy lamantin.
Megvizsgált és úgy fest hogy a külső méhszájam már kezd kinyílni, azt mondta nagyon el van vékonyodva, így 2100-as kód került a kiskönyvembe, pedig tényleg rengeteget fekszek a lábam miatt.
A buksija már lent van, de még nem eléggé lent.
A héten kértem időpontot NST-re is, Valentin-napon kell majd mennem legközelebb :)
A kis picúr mostanában rengeteget ficánkol, de már nem is rúg hanem inkább kinyomja magát hol itt, hol ott. A héten azt hiszem megtapasztaltam milyen is az a jósló fájás, ez eddig ismeretlen érzés volt, még mindig bizonytalan vagyok hogy az volt- e vajon. A csuklással is úgy voltam hogy hetek teltek el mire megbizonyosodtam róla hogy ez tuti az lesz.

Tegnap végre ki lettek cserélve az emeleten is a nyílászárók, így már garantált a jó idő a babaszobában. Már csak egy pici javítás, festés van hátra az ablakok körül , plusz a dekorálás és azt hiszem költözésre kész lesz a kuckó.

Mivel házhoz vagyok kötve, próbálom lefoglalni magam így most elkezdtem az ágy fölé körforgót varrni. Az az igazság hogy még egy gomb felvarrása is komoly gondokat okoz, annyira ügyetlen vagyok, de ez Ricsikének készül, szóval összeszedem magam.
Jelenleg még csak pár mütyür van kész.