Műtét pipa

Végre eljött a mandula műtét ideje, már nagyon vártuk. Kicsit féltem, hogy majd a covid mizéria megint esetleg közbeszól és el kell tolni. 

2 nappal a dátum előtt kellett mennünk a Heim Pálba vv-re és covid tesztre. Nagyon izgultam, hogy sikerül-e reggeli pisit gyűjteni :) Hogy is mondjam, a bilizés még nagyon kezdeti fázisban van és a hajnali 4:30-as időpont nem igazán alkalmas rá, de sikeresen összehoztuk. A pcr teszt szerencsére negatív lett így zöld utat kapott Ricsi a beavatkozáshoz. A műtét reggelén, amikor elfoglaltuk a szobánkat kicsit pánikba estem, mert a papíron fotelágy szerepelt (amin alhatok) de mikor beléptünk a 8 fős kórterembe, fotelnak nyoma sem volt.... csak egy-két fapados széket láttam. Végül kiderült, hogy ha marad üres ágy, azt mi anyukák is birtokba vehetjük (így is lett szerencsére)

Maga a műtét úgy nézett ki, hogy a tökmag kapott cataflamot kis kanálból, illetve egy kis varázsitalt fecskendőből, aminek a hatására be kellett volna bódulnia. Hát nálunk nem igazán hatott, mert amikor elvitték a műtőbe, az egész épület az ordításától zengett. Valószínű akkor szúrták be a branült.

Nagyon izgultam a műtét alatt, főleg miután a doki kijött (minden rendben volt) de Ricsi még mindig bent volt. Kb 25 perc telt el (egy örökkévalóságnak tűnt) mikor nyílt az ajtó és ölben hozták a síró, vérző gyerekemet. Nem szóltak semmit, csak hogy nem mehetek be a kórterembe. Mindenféle infúziókat csatlakoztattak rá, Kukacka pedig üvöltött és rúgkapált. Végül behívtak és megkértek ültessem a gyereket az ölembe és fogjam le. Ez akkor lehetetlen küldetésnek számított, mert a kisfiam úgy viselkedett, mint akit megszállt az ördög. Én ilyet még nem láttam, mintha a legdurvább hisztijét felszoroznám 100-zal. Hihetetlen, mekkora erő van egy 2 évesben. Azért kellett lefognom, mert hörgőtágítót kellett neki adni egy maszkon keresztül, mivel kiderült hogy műtét közben előjött a kruppja. Majdnem 1 órába tellett, mire sikerült megnyugtatnom és észhez tért, megismert. A nap további része sem volt kellemes, sztereóban sírtak a gyerekek, egymást ébresztgették. 

Az ebédjük nem volt nagy durranás, leves és tejbegríz, amit nem evett meg senki. Lehetett bevinni nekik kaját, de nem szóltak előre, hogy mit. Csak pépeset kaphattak, ami nem piros (joghurt, túrókrém, gyümölcspüré, puding) Pechemre a gyerek kiszúrta a túrós rétest a szekrényen, így volt ismét hisztiroham, hogy nem eheti meg, mert darabos.

Az éjszaka során megint kruppos rohama volt többször is (állítólag az a cső okozza, amit bedugnak műtét alatt a torkába)

De túl vagyunk rajta és ez a lényeg. Másnap reggel mikor megkaptuk a zárót, nagyon boldogan suhantunk haza. Remélem nem kell többet visszajönni. 

Tudom, még nincs 2 napja, hogy itthon vagyunk, de kicsit aggaszt valami. 

Mióta hazajöttünk, Ricsi nem akar aludni..... Képtelen vagyok elaltatni, de se G, se anyukám nem tudta. Korábban hatalmasakat tudott napközben szundítani, de most folyamatosan pörög. Napközben rohangál,  mindent csinál, csak ne kelljen egy helyben ülni. Pedig felhívták rá a figyelmem, hogy nincs ugrabugra, hajolás, futkározás stb. mert vérezhet az orra. De marhára nem fogad szót ez a kis duracell nyuszi. Ma is megpróbáltuk elaltatni úgy, hogy elmegyünk kocsikázni. Amikor át akartam tenni a gyerekülésből az ágyba, megszállta a kis ördög és sírásba kezdett. Talán a műtét utáni rossz élmények még dolgoznak a kis elméjében? Érthetetlen , hogy nem fárad el, így csak 7-8 órát alszik egy nap.

Próbálok neki mindenféle kreatív nyugis játékokat, feladatokat csinálni. A mai termés egy színes rizses matatós dobozka.

Mit nem hallok?!

Rég nem jelentkeztem, valahogy nem jutott idő a blogolásra. Pedig sok minden történt velünk.

Februárban gyanús lett, hogy a kis tökmag még mindig alig mond szavakat, ráadásul egyre jobban horkol, már a bölcsiből is szóltak, hogy zeng a szoba tőle. Sokat volt nyitva a szája, nekem fura volt, hogy egy ideje nem látok a fülében zsírt. Gyanakodtam, hogy valami nincs rendben a hallásával, mert sokszor nem figyelt arra, amit mondok. Végül anyós tette fel az i-re a pontot, mert közölte, hogy G-nek kivették az orrmanduláját 3 évesen, nem mondtuk? :D ..... mindig mindent utólag tudok meg.
Szóval felhúztam magam és másnap felvittük a kis tökit a Heim Pálba, mert itt a városban szabin volt a fül-orr gégész. Megvizsgálták a fülét, torkát, de nem vitték túlzásba - téli szezonba úgyis mindenki beteg-  végül kisírtam egy szteroidos orrsprayt. Na az orrspray olyan szuper volt (NASONEX), hogy 1 hét használat után Ricsi villámgyorsan elkezdett tisztán szavakat mondani. Közben eljutottunk a helyi fül-orr gégész magánrendelésére is, aki tympanometriát is csinált, ahol igazolta hogy nem átjárható a füle, fülkürt gyulladása van. Egy vagyont hagytam a boltban/patikában. A fülmelegítős thermo sapkától kezdve az orrballonon át az orrspraykig minden vackot felírt. 1 hónapig ment sok fújci, rengeteget fejlődött, énekel, szavakat fűz össze.
Pont a 2. szülinapján, hétfőn kellett volna visszamenni kontrollra, amikor is beütött a korona karantén- home office - bölcsi zárás.
Fel volt adva a lecke, gyerek mellett belevágni a digitális oktatásba, online órákat tartani, plusz főzőcskézni, érdemben Ricsivel foglalkozni. Irtó nagy mázlim van, hogy a szüleim ahelyett, hogy magukra zárták volna az ajtót, bizonyos napokon bevállalták az unokákat :) így kialakult egy rend és szuper jól vettük az akadályokat. 
Közben volt egy brutális ekcémás hónap is, nem tudom már mire allergiás a gyerek, de valamire nagyon. Befizettem egy online bőrgyógyászos konzultációra, ami fabatkát sem ért. Végül elvittem allergia vizsgálatra a törpét, hátha okosabbak leszünk, jól megszurkálták (itt nagyon pancserok a gyerekosztályon......) de hiába, minden negatív lett.
Az ekcéma a sztroidos krémek/antihisztamin hatására egész jól elmúlt, viszont ki tudja mikor lángol fel ismét. Ráadásul úgy vakaródzott hetekig, mint aki bolhás.
Azóta visszatértünk a régi kerékvágásba, újra indult a bölcsi, az orrsprayk elfogytak és újra nyitott szájjal alszik, horkol Ricsike :D
Most már a gratis az, hogy a nyála is ömlik és nem engedi a fogmosást sem.
Szerencsére a hallása rendben, de ez az orrmandula dolog aggasztott, így a héten elvittem ismét fül-orr gégészhez, de ezúttal már a Heim Pál osztályvezető orvosához magánrendelésre. Egyből azt javasolta, hogy ki kell venni s.o.s az orrmandulát, valószínű az a gócpont. A torokmandulája is hatalmas, gondolom az állandó nyitvatartott száj okozza.... bemegy a sok baci.
Szóval így állunk most! Júliusban lesz a műtét, 1 napos bent fekvős altatós :( remélem hogy utána már minden rendben lesz.

A lombik egyenlőre nem téma itthon. Az az igazság, hogy most így jól meg vagyunk, a fagyi manók pedig megvárnak.
Még télen kértem beutalókat vv-re, de valahogy emiatt a COVID mizéria miatt nem tudtam elmenni, mostanra meg biztosan le is jártak.
Majd ahogy az élet hozza, vagy lesz folytatás vagy nem :)

Nyáron folyt.köv.

A nyaralásunk vége olyan fantasztikusan alakult, hogy utolsó estére Ricsárdkának 40 fokos láza lett :(
Mivel nem tudtam mennyire veszik komolyan a reptéren a 100 ml-t, így nem vittem túlzásba a csomagolást... a házi patika gyöngyszemei itthon maradtak. Jól jött volna egy kis sinecod, nurofen, panadol, orrszi porszi.
Szombat délután persze minden gyógyszertár zárva volt, de szerencsére G olyan talpraesett, hogy kinyittatott egyet :)
A hazautat hősiesen viselte a kis beteg. Persze a ciprióták megszívattak minket, mert le kellett adni a babakocsit még az elején, így roppant kellemetlen volt ennyi csomagot meg egy nyűgös, lázas gyerkőcöt cipelni. Ráadásul kint nem divat a kisgyerekes priority... ki kellett várnunk minden sort.
A 180 fős gépen viszont kőkemény 35 utas volt! Így tudott a kicsi Ricsi nyugodtan pihenni, terpeszkedni. Azóta kiderült, hogy bölcsi kórt kapott el... fincsi kis bacis kötőhártyagyulladás, beteg az egèsz csoport.
Ja igen, a lombik. Hétfőn mentem vérvételre, az lett amire számítottam, el sem indult semmi.
Kértem egy listát, hogy miket csináltassak meg újra. Nyári szünetben folytatjuk :)

Cyprus

Csütörtök hajnalban indultunk a reptérre, életünk első repülése egy babyvel. Út közben poénkodtunk kedves ismerőseimen, akik otthon hagyták az úti okmányokat és így elmaradt a nyaralás. Picit késésben voltunk, így kapkodva mentünk fel a parkolótól a terminálig, ahol is kiderült: nincs az övtáskámban az irattartóm 😩 G , érthető módon nagyon pipa volt rám.
Nem értettem, hogy miért nincs ott, hisz előző este mindent gondosan bekészítettem és az asztalra tettem. Lehet Ricsike kivette volna még otthon? Vagy a kocsiban kiesett talán? Na rohanás vissza a parkolóba...
feltúrtam a kocsit, de sehol semmi 😟
Már repülőjáratokat kerestem kínomban másnapra 🙈
Amikor az isteni szikra kipattant! Lehet hogy kiesett a táskámból?? A sötétben lámpával elkezdtem keresni a járda mentén és láss csodát, meg lett! Fél úton a parkoló és a terminál között 😳 benne az irataink, bankkártyám. Boldogan újságoltam G-nek hogy megvaaaan és rohantam is vissza. Szerencsére a gép is késett, így elértük a járatot.
Tartalmasan telt ez a pár nap, voltunk tevegelni, találtunk rengeteg flamingót egy közeli tavon. Ricsinek nagyon bejön a tengerparton rohangálás meg a sok játszótér. Fürdeni sajnos nem lehet, ahhoz túl hideg a víz ( bár egy-két elvetemültet már láttam úszni)
Tesztelgettem is, volt halvány csíkocska, de mára sajnos hómező lett a facelle :(

Et+5

Továbbra is rendületlenül tesztelek. Tegnap Et+4-nél még mindig halványan látszódott a tüszőrepi, hihetetlen, hogy kimutatja a teszt 11 nappal beadás után is ( predictor early és facelle) gondolom a teszt túl érzékeny.
Ma Et+5-nél (10.dpo) már szinte hómező, kezdő tesztelők biztos nem látnák.
3 nap és kiderül, lehet-e kistesónk :)
Nem érzek semmi extrát, ebből még bármi lehet.

Et+3

Ma volt egy kis időm és gondoltam bevásárolok facellékből, így elmentem a Rossmannba.
Kitaláljátok? Pont akciós volt a teszt...ergo ki volt fosztva  😩
Az utolsó 2 facellét sikerült elhoznom, de vettem egy predictor earlyt is meg 2 x-epilt (amit utálok, mert borzasztó későn jelez) de más nem volt
Hirtelen felindulásból ellőttem a predit, mikor hazaértem. Múlthét előtti pénteken délben szúrtam
1 ovitrellet, vagyis eltelt több, mint 10 nap. Persze ott van a csík elég halványan, annyira azért nem kell hunyorogni élőben. Gondolom ez még a repesztő lesz.

Legutoljára jól megszivatott 😳 akkor 11 nappal a beadás után volt ilyesmi, de viszont akkor 2 repesztőt szúrtam, most csak egyet. Szóval megint kezdődik az izgalom 😁
Azt nem is írtam legutóbb, hogy a zárómat olvasgatva derült ki, hogy AHA-t is csináltak 🤷🏻‍♀️
Nem is értem, hogy. Úgy tudtam, hogy azt 3 naposokon csinálnak. Ráadásul nem is mondta senki, hogy lesz.

Közös alvás

Mielőtt megszületett Ricsi, megállapodtunk G-vel, hogy a gyerek kizárólag a szobájában alhat, a saját ágyában. A hálószoba a mi birodalmunk, nekünk is kell a pihenés. Ha meg felébred a tökmag, akkor ugrunk. Aztán ez a terv természetesen idővel csődöt mondott. Mondjátok, hogy nektek is voltak dugába dőlt tervek.

 Eleinte könnyű volt tartani magunkat az elképzeléseinkhez, mert a babaágyon rácsok voltak...

De nyár óta minden borult , nem akart az ágyában aludni, hiába szedtük le a rácsot.

Pár hónapja kapott egy felnőtt méretű leesésgátlós ágyat. Kezdetben minden szuper volt, aludt reggelig. Aztán egyik hajnalban lépteket hallottunk 🙂 Ricsárdka átjött hozzánk és bebújt. Ezzel semmi baj nem volt, így ment pár hétig. Aztán eltolódott egyre korábbi időpontra az átjövetel, 2 óra, éjfél, este 10. Cukipofa, felmászik hozzánk aztán eldől, mint egy krumpliszsák. Na most ott tartunk , hogy már nem is kellünk. Elaltatom 8-kor a szobájában és 9-kor ( mikor mi még javában a földszinten tévézünk, átblattyog és bumm az üres ágyba 🙈 K.O.) 

Néha vissza szoktam vinni, de olyan vagyok, mint egy mágnes, jön 🥰

Hol rontottam el? Imádom, szeretem, és jó érzés , hogy itt szuszog. De akkor ássam el az elveimet?
Hogy lehet innen visszatáncolni? Barátnőm 12 éves gyerkőce még mindig köztük alszik 🙉
Nem szeretném, hogy majd a csajokat is közénk fektesse 😳 bár azt G tuti jó néven venné 

A 11. beülti

Elérkezett a transzfer napja :)
Bejelentkeztem a kis irodában, aztán mondták hogy csüccs. Rögtön jött is a kis fiatal biológus csajszi, hogy felébredtek, 2 szép blaszto vár rám 🥰
2 és fél órát dekkoltam az intézet folyosóján szobára várva, már minden dolgozatot kijavítottam, de nem nagyon történt semmi. Aztán egyszer csak megjelent Sz doki és bement a műtőbe.
Na akkor kicsit betojtam, hogy jönnek a betegei én meg még javában a kabátomat ölelgettem.
Így hát rákérdeztem, hogy mizu? Miért nem hívtak még. Hát kiderült, hogy azért nem, mert még nem beszéltem biológussal....
Szóval volt egy kis félreértés, de utána egy pillanat alatt lett szobám, ágyam. De nem nagyon tudtam kiélvezni, mert már szólítottak a műtőből 😂 gyors vetkőzés volt.
A transzfer pikk-pakk meg volt, 13.5 mm a nyálkahártya. Kiméletes életmód ...
Ha ha ha🙈
Hétfőn, kedden dolgozom, félév zárás van, cseppet nagy a hajtás. Minden gyerek hirtelen javítani akar, dolgozatot írni 🤷🏻‍♀️ Ki érti ezt? Eddig nem volt nekik sürgős?
Szerdától viszont szabin leszek, mivel tavalyról amit nem fizettek ki, ki kell venni. Ezért kitaláltam, hogy elrepülünk valahova hármasban beülti után. Ciprus lett a célpont, nagyon bravúros volt a repjegy 🏝⛱☀️🦩🦩🦩
Szerintem tesztelni is ott fogok majd.
Most nem lett lufieregetés😀😀
Helyette kaptam G-től 2 szál tulipánt😍🌷🌷

Málnalevél tea 😍

Ma kellett mennem újabb bekukkra Sz dokihoz. Lelkesen ittam a málnalevél teát :) ami úgy fest meghozta a várt hatást!
9. cn-en láttunk egy 20 mm-es tüszőt ( mellette felbukkant egy kisebb is, amit a doki megint lecisztázott)
Holnap szúrom a repesztőt és hétfőtől megy a progi is. Valószínű elkezdem a medrolt is és megemelem a pm bogyót. Van itthon 8 fecskendő clexane, azt is el fogom használni.
Pénteken lesz a transzfer. Végre a rombolási fázisnak vége, azóta leburkolták a padlót 😀 nem lesz ütvefúrós beültetés😆
Beszéltem a főnökönmel a héten. Bevallotta, elfelejtették az év végi jutalmamat. Minden dolgozó kapott, kivéve engem... nem voltam a listáján 😳. De nem tudja odaadni, mert minden pénzt szétosztottak év végén. Sőt, a beígért szabikat se tudja kifizetni... szóval ki kell vennem márciusig. Csak az bosszant, hogy ha nem kérdezek rá, elsunnyogják. Legalább maradt szabim lombikozgatni :)))

Megint BMC

Nagyon gyorsan eltelt a téli szünet, jóformán semmire sem jutott időm, amit meg akartam csinálni. Főleg a pihenés, feltöltődés nem jött össze. A suli által ígért karácsonyi bónuszt valamiért nem kaptam meg, ráadásul a beragadt szabijaimat sem fizették ki, kivenni meg nem engedték. Szóval kicsit pipa vagyok rájuk. De akkor én is úgy állok majd a melóhoz ezek után.
Ricsinél vége van a kajasztrájknak. Kicsit aggódtam, mert fogyott 1 kg-t , nyúlt sokat és a kajája kimerült a bundáskenyér, virsli , banános palacsinta trióban.  Végre eszeget rendesen :))
Az újév meghozta Vérnénit is, így belevágunk egy FET-be, hátha most összejön.
Reggel túl korán értünk a kórházhoz, ahol még mindig átépítés zajlik. 1 órát álltunk sorban kint a mínuszban 🥶🥶🥶
Vagyis egy betört ablak mellett gőzöltünk, mert az épület öntötte magából a forró levegőt, micsoda mázli 😁

Elsőként írták fel a rajtszámomat a papírra, ehhez képest sokadiknak hívtak be.... mindig rájövök, hogy nem éri meg korán menni.
Balkáni állapotok uralkodnak a meddőségiben. Az egész aula szét van verve, csak a szűk folyosót lehetett használni, 2 rendelő 5 dokira😳
Kint ezerrel melósok dolgoztak, verték fel a burkolatot. Mivel nincs rendesen lefóliázva, így beszállt a por is rendesen.

Ezalatt a 4 óra várakozás alatt volt időm beszélni pár sorstárssal. Az egyik lány mesélte, hogy karácsony előtt milyen körülmények között volt a punkció meg a transzfer...Lehet jobb, ha le sem írom. Látom magam előtt a dokit, ahogy koncentrál mielőtt megszúrja a tüszőt és ekkor kint bekapcsolják a hitachi ütvefúrót. Állítólag a műtő is kap ebből a felszálló cementporból, főleg ha ott is ilyen jól van lefóliázva. Nem értem miért nem lehetett bezárni az egész kócerájt erre az időszakra. Sajnálom a dolgozókat 😔

A doki nem mondott még semmit, jövő héten újra uh, aztán remélem kiderül mikor lesz a FET.