Angioödéma

Sose lesz vége ennek a tortúrának...
3. napja kap Ricsi egy antibiotikumot a torkára napi 3x.
Megkínlódunk vele, mert nagyon ellenkezik mikor be akarom adni. Ma reggel belecsempésztem a tápszerbe és mikor már majdnem megitta, sugárban kihányt mindent 😞
Napok óta szinte semmit sem pihenünk, a kis törpe most se tudott aludni. Fogalmam sincs, hogy mi a baj. A torka? Foga? Vagy más? Félóránként sírva kelt, csak a mellkasomon tudott visszaaludni.
Reggel G azzal fogadott, hogy menjek , dőljek le 1 órácskára,  ő addig vigyáz Ricsire.
Letelt az 1 óra, jött felébreszteni, mert indult a munkahelyére, mikor sírást hallottunk...
Kitaláljátok? Kiesett a babakocsiból 😳
Szerencsére hason volt benne és szerintem le akart ereszkedni, csak nem jött össze, így nem üthette meg magát annyira. De pipa voltam G-re, hogy miért hagyta ott. Még a karfát se csatolta be...
De nem is ezért kezdtem el írni ezt a bejegyzést.
Szóval készültünk az esti lefekvéshez, mikor feltűnt, hogy nagyon meg van duzzadva Ricsi kukesza.
Brutálisan néz ki, így nem volt mese, rögtön bevittük az ügyeletre. G azon kattogott, biztos az eséskor megütötte. Én meg az antibiotikumra gyanakodtam.
Megvizsgálta egy kedves doktornő és neki is ez a gondolata. Egyébként Penicillin alapú a szirup.
Most elolvastam a betegtájékoztatót és szerepel benne, hogy ödémát okozhat, súlyos esetben angioödémát, ami szerencsére nem a torkán jelentkezett, hanem a fütyijén.
Kennem kell tetrannal illetve kamillával borogatni. Remélem reggelre lelohad.
Nem mondta ugyan, de azonnal abbahagytuk az antibiotikumot, szerencsére már az esti adagot se kapta meg.
Jó lenne már egy kis pozitívum is, véget érhetne ez a rossz hullám.

Ez már megint nem jött össze

Nagyon vártuk a kis picúr első karácsonyát, elterveztem, hogy minden tökéletes lesz. Kiválasztottuk a legszebb, legnagyobb fát az árusnál. Én  gondosan becsomagoltam az ajándékokat. Megbeszéltük, hogy késő este díszítünk és reggel, mikor Ricsim felkel, már a meseszép, fényes, csillogó  karácsonyfa várja.
Na ehhez képest minden balul sült el.
Fáradtak voltunk az esti díszítéshez, A kis tökmag pedig mikor máskor, mint 24-e hajnalra belázasodott 😞
Egész nap bágyadtka volt, néha kaptunk pár kósza mosolyt, de nem így szerettem volna ünnepelni.  A fát ugyan megcsodálta, de nem tüzelte fel túlságosan.
Tegnap este már 39,9-et mértem neki popsiban, a germicid kúp elfogyott, a nurofent meg többször is kiköpte, ráadásul 2 napig csak a mellkasomon volt hajlandó elaludni. Hát mit mondjak, komoly meló ez az anyaság. A gyerekorvosunk elérhetetlen, a felnőtt ügyeleten millióan vannak...
Ma ott tartottunk, hogy hajnalban azt súgta az anyai ösztön, hogy vigyem be a kórház gyerekosztályára. Jó gondolat volt, mert a főorvos megvizsgálta, aztán kiderült, hogy bakteriális garatgyulladása van, ez okozza a magas lázat. Ollé, megint kaptunk antibiotikumot.
De ez legalább nem olyan keserű, mint a múltkori.
Most nagyon felkészültem, issza a normafloret, kenem a popsit canestennel, nehogy kijöjjön a gomba, mint legutóbb. Szóval betegesen ér véget ez az év.
Szerencsére azóta hat a gyógyi és már jobban van, végre a saját ágyában alszik 😍
Szóval így telt el ez a csodás 3 nap.
Remélem nektek kellemesebb karácsonyban volt részetek.

Minden szipi-szuper

Tegnap voltunk kontrollon, még nem az igazi, de már látványos a javulás. A héten még adnom kell a gyógyit neki, de már sokkal jobb bőrben van.
Visszatért az étvágya, a jókedve ❤️
Este leraktuk a kiságyba és 11 órát aludt egyhuzamban, azt hiszem ránk fért már ez az éjszaka. Be sem kellett menni hozzá 🎉🎉🎉
Szóval van még remény , hogy Ricsi jó alvó legyen😊
Egyfolytában kacarászik, végre elkezdett újra gagyarászni is, ma elcsíptünkegy ba ba bat. Ezerrel mászik fel a csúszdára, a lépcsőn az emeletre, kis sajkukac. Szóval úgy fest, hogy minden a legnagyobb rendben van.

Pokoli éjszaka

Az elmúlt éjszakánk tele volt félelemmel, rettegéssel. Este 10 körül kezdődött minden. Furcsa ugatás szerű köhögés szűrődött ki a gyerekszoba ajtaján, sírással egybekötve. Rohantunk mind a ketten, hogy megnézzük Ricsi jól van-e. Nagyon-nagyon sírt és irtó nehézkesen vette a levegőt. Próbáltam megmérni a lázát, de csak 38,2-ig jutottunk, mert annyira csapkodott. Gyorsan adtunk neki egy lázcsillapító kúpot és beletuszkoltam a 2. adag antibiotikumot, plusz adtam neki köptetőt is, mert arra gondoltam, nem tudja felköhögni a váladékot. Ami így utólag sajnos olaj volt a tűzre. Közben vitatkoztunk G-vel, hogy bevigyük-e ügyeletre vagy ne? Azt se tudtuk, hol van gyerekorvosi ügyelet. Utólag, lehet jobb döntés lett volna, ha megyünk. Próbáltam megnyugtatni a kis elesett tökmagot,  ami sikerült is, lelassult a kapkodó légzése és visszaaludt a vállamon. Később vagy 3-4x megismétlődött ez az ugató köhögéses roham, ekkor már a nappaliban aludtunk a kanapén ( egy jó kis 27 fokos cserépkályha mellett)
Reggel az volt az első dolgom, hogy felhívtam a gyerekorvosunkat, elmeséltem az éjjelt és megkértem hogy jöjjön ki, mert rendelés csak délután van (5000 ft-ért jön, de csak dél körül tud beugrani) gondoltam azt a 4 órát még kibírjuk.
Már fél 3 volt, doktornő sehol... kezemben a hörgő, nyűgös gyermekemmel járkáltam a házban fel-le, sík ideg voltam.... hol van már az orvos?
Felhívtam, hogy mégis mikor jön? Ricsi nagyon nehezen veszi a kevegőt.
Azt a választ kaptam, hogy “jaa, nem jön csak a rendelés végén, 5 után!
5 után???? Reggel óta arra várunk, visszaszámolok, hogy mikor nézi meg a doki. Erre benyögi, hogy sok volt a dolga.... arra se vette a fáradtságot, hogy ide szóljon, ne várjuk, vigyem be a kórházba stb.
Na ezek után közöltem, hogy akkor én most felviszem a rendelésre a gyereket, nézze meg, de tüstént.
Sejtésem beigazolódott, Ricsinek kruppos rohama volt. A vírus ráment a gégére és begyulladt. Ilyenkor ez is okozhat kruppot. A légcső összeszűkül és nem kap rendesen levegőt. A meleg száraz levegő ezt csak fokozza 😳 a 27 fok csak rontott a helyzeten és a köptető se tett jót.
Kapott kikutyulós  prednisolonos kúpot, amit szerencsére azonnal ki tudtak adni a patikában és 4-kor már be is raktam az első adagot. 1 óra séta kint a hidegben máris használt, az éjszaka szerencsére már nem volt rohama, rendesen vette a kevegőt.

Beteg a kis manó

Nem tudom, hogy minden gyerkőcnél ilyen húzósak ezek a hónapok, de kezd merülni az a bizonyos elem.
Legutóbb ott hagytam abba, hogy Ricsárdka próbálkozik a felállással. Nos, nem kellett neki sokáig próbálkozni, mert pár nap alatt kifejlesztette a tudományt. Már ott tart, hogy ügyesen lépked a bútorok mellett, lecsücsül, leguggol, tárgyakért lehajol, lépcsőt mászik. Kíváncsi leszek, mikor lesz ebből önálló járás.
Roppant nyűgös mostanság, hetek óta nem rémlik, hogy reggelig aludt volna egyhuzamban. Kijött neki egyszerre 4 fogacska felül, nem csoda hogy előszeretettel rágta ki az ülőgarnitúránkat, kirágja magát a kiságyból is....
Múlt héten összeszedtünk valami vacak vírust a babauszin vagy a kerekítőn. Náthás lett megint, de már oly tökéletesre fejlesztettük a közös orrszizást, hogy nem kísérte az az utca végéig hallható üvöltés. Gondolom rájött, hogy ha kiszívjuk, akkor tud lélegezni :)
közel 2 órát vártunk a gyerekorvosnál (ahol mellesleg millió beteg gyerek ült nagy örömünkre, és behoztak egy bárányhimlőst kislányt is a rendelés kellős közepén.... juhéé) annyit mondott vírus, ha nem lesz lázas, nem kell visszamennünk a futószalagra....
2 féle cseppet írt fel a dokinéni, az egyik elnyomja a köhögési reflexet. Na ezzel az volt a gondom, hogy 2 napja Ricsi elkezdett hörögni, persze köhögni nem tudott (nem tetszett ahogy veszi a levegőt) egyből száműztem ezt a cseppet és lecseréltem nyákoldóra.
Persze az aznapi rendelésről lecsúsztunk, másnap meg csak délután volt dokinéni, amikor nekem tanítványaim vannak, így a tündéri anyukám elvitte a vidéki háziorvosukhoz a kis törpét.
Sajnos beigazolódott, amitől tartottam, hogy már nem tiszta a tüdeje, azért hörgött olyan furán. A fülével se volt minden rendben.... csak azt nem tudom, hogy a csudába?? Ezerrel orrsziztunk és mégis ez a vége?
Írt fel a fülére cseppet, adnom kell neki a nyákoldót továbbra is és várni hogy felköhögje. Ha belázasodna, akkor írt fel antibiotikumot, azt kell adni. Hát persze hogy a mai éjszakánk azzal telt, hogy hajnali 2-kor a konyhában egyik kezemben a lázas gyerek, a másikban meg az antibiotikum giga nagy lepedőnyi betegtájékoztatóját bújtam. Esküszöm macerásabb volt összekutyulni, mint a sok lombikos szurit  kotyvasztani,
Szóval most itt tartunk, manócska mintha jobb bőrben lenne, mint éjszaka, de azért nem 100%-os. És még mindig alig-alig akar köhögni.

Nem tudom, hogy fog így ma a Mikulás (G) ölébe ülni , remélem estére összeszedi magát a kis drága.
Egyébként jól vagyunk, a nappali most már tényleg kezd egy játszóházra hasonlítani. Van benne labdamedence, csúszda, kosárlabdapalánk és a legújabb szerzeményünk egy 180-as trambulin, mindenhol játszószőnyegek :D
gőzöm sincs, hogy hova fog elférni még egy karácsonyfa.
Voltunk karácsonyi fotózáson is nem olyan rég  :)
Ricsike is boldog Mikut kíván Nektek!