Moziztunk

Ugyan már fél lábbal a 3. trimeszterben járunk, de újra találkozhattunk a mi kis csodánkkal.
Annyira kapkodósra sikerült az indulás, hogy se mandarint, se csokit, semmit nem vittem magammal. Komplikált utunk volt, menet közben elkezdett szakadni a hó és az se segített hogy pár nap van már csak karácsonyig.
De az ultrahang minden perce kárpótolt minket ezért. A kis tökmag most jobban mutatta magát mint legutóbb, szépen látszódott a pofija (igaz a kezét állandóan az arca elé tette, de azért sikerült onnan lecsalogatni) nyugodt gyerek, már sokkal kevesebbet rúg, mint korábban és 1240 grammos.
Azt is megcsodálhattuk, hogy mi van a lába között, szerencsére még mindig nem változtatott nemet :) Mikor elküldtem egy kedves ismerősömnek a bizonyítékot, hogy garantáltan kukacos az én kisfiam, azt a tippet kaptam hogy hívjuk inkább Rocco-nak, mert olyan nagy neki :D
Csak a pofiról töltök fel képet, a másik sajnos korhatáros és nem publikus.

Hazafelé jövet beszereztünk egy szuper pelenkázó komódot, baglyok vannak rajta és hatalmas. IMÁDOM :)
Nem akartam nagyon használt dolgokat venni, mert ennyit megérdemel ez a kis tökmag, de nem tudtam ott hagyni, beleszerettem. Persze a világ végére kellett érte menni, eltévedtünk a fővárosban, sötétben karácsony előtt kacsáztunk a szakadó hóesésben, hátul a csodakomód betakart mindent.... de hősiesen este fél 11-re hazaértünk. Szegény G is megkínlódott mire a 35 kg-os nagy dög bútort egymaga becipelte, igazi férfi.
A lábam mintha kicsit jobb lenne, de még mindig nem az igazi. Ha így maradok simán kibírom a márciust, csak pihentetni kellene, ami azért nem könnyű így a sok sütés-főzés közepén.

Ha addig nem jelentkeznék, mindenkinek azt kívánom, teljenek szeretetben, boldogságban az ünnepek, tessék betenni karácsonyi zenét és közösen fát díszíteni, estére pedig forralt bort szürcsölgetve, bejglit eszegetve összebújni. Boldog Karácsonyt! 🎄🍷🎄🎁⛄❄