Vajon melyik lufi ért célba?

Ma meglátogattuk Sz dokit a rendelőjében, jól megvárakoztattak minket. Leginkább azért jöttünk hogy rákukkantsunk pöttömkére hogy jól van-e, leadtam a halom véreredményemet, valamint beszereztük az igazolást ami a magzati adókedvezményhez kell.
A doki első kérdése az volt, miután a méhszájamat megtapizta, hogy fiú vagy lány? :D
Egyből rávágtam hogy még nem tudjuk, ezért is vagyunk itt. Na neki se hiányzott több, nevetett egy hatalmasat és közölte hogy tőle aztán nem valószínű hogy megtudjuk a baba nemét.
Ebben annyira nem jó, illetve olyan kőkorszaki (manó méretű übergagyi) ultrahangja van , hogy ezzel biztosat nem fog tudni nekünk mondani. Na már forgattam is a szemeimet, faxa, majd félidős leszek mikor talán kiderül fiús vagy lányos anyuci vagyok. Az izgalmas hetek folytatódnak.
Szóval a kis tökmag olyan pici volt a kijelzőn, hogy hirtelen azt se tudtam melyik a feje, ficánkolt, járt a kis keze lába :)) Igazából beértem ennyivel is, öröm volt látni hogy jól érzi magát odabent.
De azért némi infót sikerült kicsikarni, a doki szerint nincs kukaca, legalábbis ő nem látta, de ez nem jelent semmit. Valószínű lány, de erre ne vegyünk mérget. Így marad a csodás tudatlanság továbbra is.
Búcsúzóul mikor megkérdezte hogy mikorra is vagyok kiírva, még elsütött egy poént, hogy pont akkor megy síelni :D
Felteszek egy képet, hogy lássátok  a csöppséget és a dokim arany kezét