2017. október 19., csütörtök

Így telnek a napjaim

Rég nem írtam, ennek az az oka hogy igazából nem történt mostanában semmi izgalmas ami a babybummal kapcsolatos.
Hétvégén esküvőre voltunk hivatalosak az ország másik végébe. Nagy nehezen sikerült összerakni egy alkalmi rucit szettet, ami feljött rám (egy cseppet megnőtt a hasam az elmúlt napokban, csak úgy szaladnak rám a kilók)
A buli pocsék volt, annyira hangos volt a zene, hogy sajnáltam szegény kis bogyót, vajon mennyit hallhat odabent?
Hazafelé beugrottunk egy kedves ismerősömhöz aki szintén kismami és van szívhangfigyelő kütyüje, megpróbáltuk megkeresni a kis tökmagot. A köldökzsinór pikk-pakk meg volt, fura susogós hangja van, onnan lehet felismerni. Aki rutintalan, az könnyen összekeverheti a szív kalapáló hangjával. No de utóbbit nem igazán találtuk meg, talán 1-2 másodpercre rábukkantunk, de a kis ficánka mindig odébb ment, így nem volt az igazi. Még mindig nem érzem Őt, pedig lassan már időszerű lenne, 18+3-nál járok, de még semmi rugdosás....tudom, elől van a méhlepény és nem vagyok egy nádszál.
Olyan marhaságokat olvasni a neten a kezdeti kis buborékokól, meg pillangószárnyak csapkodásáról....Biztos nem koncentrálok eléggé, ezért nem érzem a csillámpónik pukizását odabent.

Útközben természetesen nem hagytuk ki, hogy glamour napok voltak, így beszaladtunk még a Mammutba is beszerezni pár kismama farit, mert a pocak utat tör magának.
Meséltem már, hogy van egy szop(t)atós párnám is? Nagyon klassz vele tv-t nézni, de aludni nem az igazi, mindig elzsibbad a kezem-lábam ha átölelem.
Mivel rengeteg a szabadidőm, így ki kellett találnom valami hasznos hobbit, (sose szerettem a technika órát, de) felcsaptam a ragasztópisztolyt és elkezdtem ajtódíszeket gyártani. Az eredmény nem is olyan rossz, az ujjaimat viszont rendszeresen megpörkölöm a forró ragasztóval.


Pont 1 hét múlva kell mennem a 20. heti genetikai ultrahangra, majd akkor jelentkezem.Mindennek rendbe kell lennie a kis picurival


6 megjegyzés:

  1. Öröm olvasni a problémamentes áldott állapotodat :) kívánom, hogy végig ilyen szép rendbe haladjanak a dolgok!
    Mi a 15.hétnél tartunk, nekem is van olyan szívhallgató kütyüm és nagy megnyugvás nekem :) mert nekünk kissé göröngyös az utunk. Az elején egy kisebb hematóma okozott gondot, az most már nincs, de mégis könnyen kezdek vérezni. És pihenés mellett a méhnyak is lerövidült, de még zárt. Most várunk vizsgálati eredményeket és ha minden rendbe akkor bevarják a méhszájat!
    Már én is várom, hogy érezzem a baba mozgásait, talán ad egyfajta nyugodtságot, hogy minden rendbe vele! Vagy végig megmarad az aggódás?! Mindezek mellett örülök, hogy van pocaklakóm és bízom benne, hogy pár hónap múlva a karomba ringathatom :) KorNicsi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök hogy a körülményekhez képest jól vagytok és a babával minden rendben :) durva amit írsz, nem is tudtam hogy ilyen korai szakaszban előjöhet a méhnyak probléma. Ha tényleg bevarrják, onnantól azért meg lehet nyugodni. Próbálok én is nem paramami lenni, szerencsére sokszor azt érzem, hogy az ilyen lombikos csodababáknak meg kell születniük, még ha göröngyös is az út, de a végén a karunkban fogjuk az egészséges picúrokat ringatni. Másképp nem is történhet :)

      Törlés
  2. Örülök hogy jól vagytok!Én 17 hetesen éreztem előszőr a fiamat amikor szalonnát vacsiztam jó volt a kaja na😀Utánna voltak olyan napok amikor megint semmi!Majd beindul lesz ott pocak buli!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is sokszor eszek ilyen update kajákat :D nincs is annál jobb, mint egy fincsi szalonna hagymával :)))

      Törlés
  3. Nekem olyan érzés volt, mintha belülről egy picit megcsiklandoznának.

    VálaszTörlés
  4. Én az elején (17 hét) azt mondtam olyan mint egy normál bélmozgás csak épp össze vissza.

    VálaszTörlés