2018. szeptember 21., péntek

Ínyencségek

Nem is tudom hol kezdjem, annyi minden történt az elmúlt hónapban.
Először is betöltöttük a fél évet, hihetetlen hogy rohan az idő.
Ricsikémnek kezd kinyílni a világ, már nagyon ügyes.
Az utolsó hónapban végre lelassult a súlygyarapodása, a korábbi 1-1 kg-hoz képest most csak 350 grammot hízott. Közelítünk a 10 kg-hoz és már 73 centi a kiskölyök.
A mozgásfejlődésével nem volt minden tökéletes, csak egy irányba forgott, ezért jónak láttuk elvinni egy dévényeshez. A tornán jól átmasszírozták, volt bőven sírás is :( picit javult a helyzet, azóta néhányszor már átfordult a másik irányba, de lehet vissza fogunk menni ismét, mert nem vagyok megelégedve vele. Tornáztatom itthon ugyan, de én se viszem túlzásba (mindig annyi dolgom van mostanság)
Hasról hátra pedig még kevesebbet fordul, szerintem az is csak véletlenül sikerül neki, kúszni már nagyon kúszna, de csak körbe-körbe tud.
Közben elkezdtünk babauszira is járni, nagyon tetszett, csak rengetegen vannak. Az unokahugival mentünk , ezerrel megy a locsi-pocsi csapkodás, harc a vízi játékokért :))) szóval jó kis programjaink vannak, még kerekítőn is voltunk a héten.

Nem tudom jó döntés volt-e, de elvállaltam magamnak egy kis plusz melót, 4 tanítványt sikerült bepasszíroznom egy délutánra, ami estébe nyúlik majd. Így Ricsárdkát kedvenc mamija fogja szórakoztatni, amíg én itthon matekra okosítom a gyerkőcöket. Bevallom, hiányzik már egy kicsit, hogy a fejemet is használjam néha.

A mai napunk roppant mozgalmasan telt. Délelőtt egy közeli rokon temetésén voltunk, ahová természetesen vittük a picúrt is. Végig paráztam, hogy milyen kellemetlen lesz, ha a gyászbeszédet megzavarja egy gyereksírás. De szerencsére megúsztuk a ceremóniát sírás/kiabálás nélkül.
A délutánt pedig a városban töltöttük, ugyanis futóverseny volt, amire apa benevezett minket. A 4 km-es távot kicsit kínlódva, de szuper 6:20-as tempóval végig futottam, ami ahhoz képest egész jó, hogy még mindig +10 kg felesleg van rajtam. A babakocsival Ricsike csak úgy hasított, a szurkoló tábor pedig odáig volt a kis tökmagért 😃 Kisvárosi szenzáció lettünk.

Az este sajnos kellemetlen meglepetést is tartogatott. Amíg hulla fáradtan vacsiztunk, ez a kis kópé valahogy odaforgott a szőnyegen felejtett kakis pelushoz....
Szerintetek mit csinált? Mikor megláttuk, épp lakmározott a csokis fagyiból, az egyik kezével pedig gyurmázta a kis bogyókat 😂
én ugyan röhögtem rajta, az arcán is volt egy kaka darab 😀
A férjem, G már nem volt ilyen vicces kedvében, teljesen pánikba esett, hogy most mi lesz.
De olyan nagy baj csak nem lesz, remélem nem nyelt le a kis ínyenc semmit. Mindenesetre a vigyort nem lehetett letörölni az arcáról.

6 megjegyzés:

  1. Én nem paráznám túl ezt a mozgásfejlődést, de persze ez is olyan, hogy amíg nincs más baj addigis legyen min izgulni, legyen mire pénzt kiadni. Nehogy már hónaposan bármivel el legyen késve. Főleg hogy nagy gyerek, nyilván nehezebb a teste.
    Engem halálba szekált a védőnő hogy miért nem indul el a gyerek 12 hónaposan (13 hósan elindult) és mikor a görbe lábai miatt elvittem ortopédhez nekem szegezte a kérdést hogy egy ilyen nagy babát hogy engedhettem ilyen korán elindulni?
    Aztán egyébként a lába is kiegyenesedett.
    Én mostmár az összes ilyen fejlődési mérföldkövet csak az anya szivatásának tartom és az egyetlen ok amiért sajnálom hogy nem lesz még egy gyerekem az az, hogy úgy megmondanám mostmár a véleményem az összes riogatónak.
    Ha nem paráztattak volna halálra mindennel, lehet hogy jobban viselném az igazi problémákat. Mert a betegség az baj. Az, hogy 6 hósan vagy 1 évesen a gyerek nem futja le a Marathont és nem idéz fejből Ady verseket az nem baj.
    Szerintem.

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Az az igazság, hogy a “jó” irányba még emelkedőn is megy neki a forgás. Olyan jó ritmusban csinálja, meg van a technika. Viszont a másik irány fizikailag nem megy. Hiába incselkedek vele, annyira akarna, próbálkozik, de nem tudja átlendíteni a lábát és sírásba torkollik a próbálkozás. Ha ez még egy dévénnyel orvosolható, akkor szívesen elviszem. Nem azt várom el tőle, hogy 6 hónaposan másszon, de azért ne fejlődjön már visszafelé. Tudom 10 kiloval nincs könnyű dolga, de ha kevesebbet mozog, akkor a hízás üteme sem fog megtorpanni és ez egy ördögi kör lesz. Én csak jót akarok

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Dévény torna a lehető legjobb, amit a gyerekeddel tehetsz, én már csak tudom. Vidd csak továbbra is, hosszú távon is érezhető lesz a hatása, minden pénzt megér.

      Törlés
    2. Az én kisbabám most 3 hónapos, én azért vittem dévényre mert 2,5 hónapnál bevillant, hogy basszus amikor alszik, mindig ugyanabba az irányba tartja a fejét (mondjuk 10bol 9szer). Nagy baba ő is, mar a pocakban sem volt eleg hely egy ido utan, szval valoszinu nagyon beallt a nyaka. A gyerekorvos persze azt mondta, nem gond, majd kinovi, kimozogja a feloldalassagot, de engem csak nem hagyott nyugodni, hat vittem a devenyes allapotfelmeresre. Ott azt mondtak h enyhe asszimetria, de ebbol kesobb aztan lehet gerincferdules, illetve majd a kuszas/maszas emiatt feloldalas lehet. Kapott kezelest is, sajnos hetente nem tudom vinni csak havonta, mert kulfoldon elunk. En ugy vagyok vele, hogy inkabb egy “felesleges” gyogytorna most, mint kesobb a megbanas, hogy mit nem tettem meg erte. Mar igy is lelkiismeretfurdalasom volt h nem vettem eszre hamarabb. Szerintem nagyon jol teszed, ha visszamentek:))

      Törlés
    3. Szerintem is ez a normális hozzáállás. Inkább feleslegesen leszek paramami, mint hogy később ebből bármilyen hátránya származzon. Hétfőre kaptunk is időpontot, remélem jót fog tenni

      Törlés