Meg vannak még mind a négyen

Ma 9-kor kellett telefonálni hogy hogy vannak a picurkáink.
Hosszú napunk volt, reggel jött a kőműves, egy falatnyi felületet kellett leburkolnia, mert cserépkályhát fogunk építeni hamarosan. Ha meg lesznek a lurkók, nehogy fázzanak. Nagyon macerás mindig lemenni a pincébe begyújtani és így tovább tart majd a meleg is.
Ilyesmi az elképzelés:

Végre elmúlt 9 és mehettem telefonálni, meg van mind a 4 kis cukorfalatunk. 6-8 sejtesek per pillanat, hétfőn dél körül várnak minket és nekifutunk a 4. beültetésünknek.

Szalagavató

Ma van az osztályom szalagavatója, 2 óra szenvedés a színpadon...
Természetesen mentem dolgozni, hisz nem akarok végig itthon lustulni.
A hasam rettenetesen fáj, érzem rajta az aprócska kis sebeket és a csütörtöki szuri után durván felpúposodott a bőröm.
Nincs még ruhám :( annyira nem foglalkoztatott a gondolat hogy Örömanya vagyok, mert csak a saját kis picurkáimra tudok gondolni.
Lyukas órám kiszöktem rucit venni az egyik kedves kolleganőmmel <3 lerendeztük fél óra alatt, vagy 10 félét felpróbáltam, és egy szolíd fekete ruci mellett döntöttünk (ami lehet dögös is a csipke és a bőrberakás miatt)
Suli után gyorsan sprinteltem haza hogy beadjam a mai adag Prolutexet, remélhetőleg már ügyesebben. Bízok benne hogy nem készülök ki, mert estére már ráncba kell szedni magamat.
Már rutinosan mindenre odafigyeltem, légtelenítés is volt. Nagyobb lendülettel szúrtam be a tűt és már tudtam hogy erősen kell nyomni. SIKERÜLT :) annyira boldog voltam, ezúttal megúsztam 1 szúrásból és nem is volt vészes, szerencsére még a helye sem fájt.
Utána rohanás a fodrászomhoz plusz még egy kis bevásárlás az esti vendégvárásra.
A szalagavató szerencsésen lement, pokoli volt végigszenvedni a műsort a színpadon állva. A tűsarkúm kikészített, már nem éreztem a lábam, a reflektor végig a szemünkbe tűzött, iszonyú forróság volt odafent (bár lehet csak a progeszteron dolgozott) Az osztályom tündéri volt, nem bőgtek le a közönség előtt, nagyon izgultak a drágák.11-ig tartott a buli, alig vártam hogy hazaérjek.

Nyomatom a szurikat

Elmentem a patikába kiváltani a Prolutexet amit G megrendelt, hááááát cseppet drágább volt mint amire számítottam, több mint 26 ezret hagytam ott. Gondoltam a kocsiba beülvén lecsekkolom mi is került ennyibe. Mikor kinyitottam a dobozt, azt hittem dobok egy hátast. 2x7 üvegcse és megint nem adtak hozzá se fecskendőt, se tűket. Kiakadtam, hogy lehet ennyire sóher egy gyógyszergyártó cég...Visszamentem beszerezni amit még kellett, sajnos nem volt csak 1-el vastagabb beszúró tű :(

Hazaérvén felkészítettem magam lelkileg az elkövetkezendő 2 hét szurkálódásaira és gondoltam essünk túl rajta.
Csináltam már hasonlót ezért el se olvastam a betegtájékoztatót, durr belecsaptam a műveletbe. Felszívtam, tűcsere és már is magamba böktem a túlméretes tűt. De nem akart bemenni a bőröm alá, hiába nyomtam a fecskendőt. Kihúztam és akkor esett le,hogy elfelejtettem légteleníteni.
Gyorsan kinyomtam a levegőt és próbálkoztam a másik oldalon, megint nem ment be. Harmadik próbálkozásra bement, csak a cucc nem indult meg. Negyedikre összekaptam minden erőmet, már a sírás kerülgetett, de bedöftem és amilyen erősen tudtam, benyomtam a dugattyút. Perceknek tűnt mire az 1 ml-t be tudtam fecskendezni annyira lassan ment.
Akarom én ezt 2 hétig csinálni? A hasam tiszta lyuk és vérzett is több helyen. Teljesen ki voltam, még meg is könnyeztem picit. Mit csinálok rosszul? Lehet el kellene menni egy védőnőhöz, de arra rámenne egy fél nap. Csak meg tudom ezt oldani, bele kell jönnöm.

4 pici embrió

Ma kellett hívnom az Intézetet, hogy a 9 kis sejtecskémből hányan estek szerelembe. Sajnos csak 4-en vannak. Picit többre számítottam, hisz az elsőnél rekord mennyiségű embriónk lett. Nem vagyok elkeseredve, nagyon örülök ennek is, hisz tudom másnak még ennyi se jut. Most már csak abban bízok hogy túlélik a hetet. Szombaton kell ismét csörögni hogy jól bírják-e a tápoldatot :)
Már alig várom hogy beköltözzenek <3

Ezt is túléltük, punkció kipipálva

Korán indultunk fel BP-re, jöttek az ősök értünk és együtt kocsikáztunk fel a hegyre. Rekordot döntött apukám, 2 óra 30 percre nőtt a menetidő.
9 petesejtem lett, amit nem is reméltem smile hangulatjel Főleg reggel, már szinte nem is fájt a hasam induláskor és pisilni is rendesen tudtam. Gondoltam biztos elpukkadt pár tüszőcske. De aztán az uh-n kiderült hogy meg van mindegyik smile hangulatjel Már a kiszáradás határán voltam mert nem lehetett se enni,se inni, de szerencsére rekordgyorsasággal végeztünk. 
9:30ra volt időpontom, de már 9-kor behívott SZ az uh-ra. 10-kor már a műtőben feküdtem smile hangulatjel
az aneszteziológus is aranykezű volt, nem fájt semmi. Utána kaptam infúziót meg egy kis nospát a lötyömbe.Nagyon jót beszélgettünk a csajokkal és Emikével is, közben kekszet majszolgattunk, teát hörpöltünk, mind ezt egy fincsi meleg takaró alatt.  Tiszta felüdülés volt ez a műtét, csak a branül ne lógott volna ki a kezemből :D 
 Délben meg már el is engedtek ,szerencsére szuper gyorsan pörgették a leszívásokat, 16 punkció volt ma, plusz egy csomó beültis lány.
A hazaút fájdalmas volt a sok kátyu miatt,tuti kiment már belőlem a fájdalomcsillapító és ezért volt ilyen vacak érzés. 
A kocsiba vettem észre, hogy ez a dilidoki nem írta ki a Doxycyclinet....
Hihetetlen....és a legjobb hogy ezt a gyulladáscsökkentőt mától kellene szedni. Mondtam neki hogy Medrol maradt még múltkorról, azt ne írjon ki. Erre kiderült hogy arra kaptam receptet....fantasztikus...

Úgy hogy most elküldtem a férjem a háziorvoshoz, hogy szerezzen receptet Doxyra s.o.s. plusz marja már fel a táppénzes papírkámat, mert holnap mennék dolgozni. Szalagavató főpróba lesz :D

Prolutexet fogok még szúrni (csak meg ne bánjam), és mellé Duphastont kell szednem progipótló gyanánt smile hangulatjel
remélem ez a kombó már bejön heart hangulatjel
Holnapig meg pihizek amennyit csak tudok, mert vár a meló

Ez komoly?????

Este már elég rosszul viseltem a tüszőnövesztgetés, elaludtam a tv előtt. 23:50-kor pittyegett a telóm, hogy meló van, jöhet az utolsó szuri. Szegény G is kihúzta velem az éjfélt, pedig ő megy reggel dolgozni.
Rutinosan felcsatlakoztattam a felszívótűt a fecskendőre, lefertőtlenítettem a kis üveg gumidugóját és felszívtam az 1 ml folyadékot. Tűcsere, jöhet a beszúrós tű. Kibontottam a csomagból és olyan kis rövidkének tűnt, elmosolyodtam, nem lesz itt gond, sima ügy. Mikor felhúztam a pólóm, G nagyon megijedt, brutál púpos volt a hasam :)
Na, essünk túl rajta, próbáltam beszúrni a baloldalamba a tűt..... Ilyen még nem volt, nem ment be.Persze kómás voltam,hisz most keltem, de nem bírtam magamba döfni, hiába próbáltam. Ráadásul volt egy roppanós hang, amikor a tű áttöri a bőrt. Vááááááá, nagyon rossz volt. Kihúztam a hegyét, már folyt is a vérem.
Próbálkozzunk akkor a másik oldalon. Már nagyobb erővel indultam neki, megint roppanó hang, még G is hallotta. Beledöftem elég erősen, ki kell bírni :( marhára fájt, de sikerült.
Nem tudom milyen márkájú volt ez a tű, de brutál vastag, hiába rövid, de nem úgy fúrja be magát a bőröm alá, mint a korábbiak. Komolyan, visszasírtam a Cetrotidet.

Leszívásra készen állunk

Ma voltunk anyával az intézetben, korán reggel indultunk, megint a szokásos dugó fogadott. Leparkoltam a kocsit és már sprinteltünk is be az épületbe, mert iszonyatosan kellett pisilnem. Alig tudtam menni, mert már annyira fájt. A recepciós hölgynek persze pont most volt szájmenése, épp hogy nem csurrant be valami, amikor kitöltve átadtam neki a papírköteget és spuri a wc-re. Mint egy prosztatabajos vénember, alig csordogált valami és irtó sokáig tartott.....
Mondanom se kell, rettenően feszült már a petefészkem. Szerencsére nem kellett sokat várni, hipp hopp felhívtak az ultrahangra.
Ugyan az a fiatal asszisztensnő kísért fel, aki pénteken, és megint jót beszélgettünk. Mikor megjött Sz doki, már tárt karokkal, akarom mondani lábakkal vártam :)
Nem nagyon tudtam megjegyezni, de próbáltam figyelni a tüszőcskéimre. Jobb oldalon 2 nagy volt (17 és 18 mm-es talán) a bal oldalamon pedig vagy 5-6 db. Volt köztük 20 mm-es is, és több 16-18 mm-es. A többi picurka, azokból nem hinném hogy lesz valami, de állítólag megint van sok-sok apró.
Úgy veszem észre a vedelés megtette hatását, mert majdnem napi 3 mm-t nőttek péntek óta a tüszők.
Ezt követően felkaptam a ruhámat és már is suhantam az irodába konzultálni a továbbiakról.
Gonal-f-et már nem kell többet szúrni, viszont s.o.s. be kell adnom egy cetrotide-t, illetve ma éjfélkor a Suprefactot.
Többszöri töprengést okozott már nekem ez a gyógyszer, a tájékoztatóban a következő szerepel:


A Suprefact injekciót a prosztatadaganat kezelésére használják, amit a tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintjének csökkentésével ér el. Kizárólag azon férfiak esetében használható, akiknek a daganata hormonfüggő.

wtf?

Szóval ébresztő beállítva éjfélre

Szerdán 9:30-kor punkció, már nagyon várom hogy túl legyek rajta, mert kezdek vacakul lenni,
A beszélgetés nem sült el valami jól. Embrio gluet nem fogok kapni,gőzöm sincs van-e értelme, lehet csak placebó hatással bír, no mindegy, lapoztam, meg mondta Sz, nem kapok és kész.
Rákérdeztem arra is, hogy mi lenne ha most 3 naposan kapnám vissza az embriókat és nem vinnék el 5 napig, hisz legutóbb nem jött be. Na mikor a doki ránézett a naptárra és látta hogy így pont szombatra esne a beülti, elhesegette a gondolatot is a fejemből.... megint koppantam egy nagyot.
Utolsó próbálkozásként, előhozakodtam a legelső lombikommal, ahol is ET+5-nél már javában barnáztam. Miközben próbáltam felderíteni ennek okát, ismét le lettem PCOS-ozva, egyszerű, kenjünk mindent erre a betegségre, igaz tudtommal havi 1 db tüsző nem ezt tükrözi.
Szóval kiböktem amit akartam :) biztos a progi nem szívódott fel jól, mi lenne ha nem utrót kapnék, hanem progeszteron szurit. Imáim meghallgattattak, egy kis fintort követően felírta magának, hogy progi szurit fog majd adni, juhééééééé
Bánom is én,  bököm magam naponta,csak sikerüljön már végre az a fránya pozi teszt

Ez után kiváltottam a szurikat, majd anyával nyakunkba vettük a várost. Karácsonyi elő shoppingolás ....

A Mammut wc-jébe kezdtünk egy jó kis cetrotide-al :) fantasztikus élmény volt és végre nem szúrtam el a légtelenítést.

A nap egyébként kínlódás volt, nem vettünk semmit és végig a hányinger, hasfeszülés kerülgetett és hőhullámok gyötörtek. Szerencsére kora délután már a kis ágyikómba pihizhettem.

cetrotide, az ellenség...

11. ciklusnap, eljött az idő, hogy beszúrjam az első Cetrot. Gondoltam jobb, ha már délelőtt túl leszek rajta, mert ennél utálatosabb injekciót még nem hordott hátán a föld. Nem mondta Sz, hogy hánykor adjam be,gondoltam jobb lesz mihamarabb túlesni rajta, nehogy idő előtt kipukkadjanak a kis tüszőcskék.

Gondosan előkészültem, kézmosás, pót-pót alkoholos törlőkendő. Kipakoltuk az asztalra G-vel a doboz tartalmát, és lépésről-lépésre elolvastam a használati útmutatót, nehogy véletlenül kimaradjon valami. Nagyon rosszak voltak a korábbi tapasztalataim erről a szuriról: viszketés, bőrpír, duzzanat és sok szerencsétlenkedés.

Most sem történt másképp: Fertőtlenítés után befecskendeztem a folyadékot a porral teli edénykébe, majd nagy nehezen elkészült az oldat, már-már habos volt. Ezt követte a felszívás bonyolult művelete, ezt a részt szoktam elszúrni..... Megint sikerült úgy visszaszívnom a folyadékot, hogy túl sok levegő került a fecskendőbe, gigalégbuborék keletkezett benne.
Tűcsere következett, jött a picit barátságosabb beszúró tű.

Következő lépés a légtelenítés volt. Óvatosan elkezdtem kinyomni a levegőt a fecskendőből addig, amíg meg nem jelent az első folyadékcsepp a tű hegyén. Juhééééééééééééééé, ez könnyen ment, sima ügy :) beledöftem a tűt a hasamba. És ekkor jött a feketeleves....nem igazán tudtam befecskendezni a cuccot. Valami nem stimmelt....
Kihúztam, és akkor látom, hogy marhára nem sikerült a légtelenítés, tele volt a fecskendő levegővel :(  Hurrá, akkor levegőt nyomtam be a bőröm alá? Majd a végén kapok egy jó kis trombózist.

Légtelenítés numero 2. Már G is nagyon izgult értem, sasolta fecskendőt hogy sikerül-e minden levegőt kipréselnem belőle. Szép lassan csordogált a folyadék a tű hegyén, de még mindig jött a levegő is. Nagyon óvatosan toltam egyre beljebb, amikor hirtelen óriási nagy SPRICCCC  :D
Szerencsére csak soknak tűnik, de csak pici ment ki belőle.
Ezután már nyugodt szívvel döftem magamba ezt a csodás gyógyit.
A hatása azonnal érződött, piros, duzzadt és marhára viszket :)
Ha minden jól megy még holnap megismételjük és bízom benne hogy szerdán punkció.

Az első ultrahang

Pörgős nap volt a mai. Az én tündéri anyukám mindig jön velem a meddősségibe, ha a férjem nem tud. Ez már szinte egy családi anya-lánya programmá nőtte ki magát. Ma sem volt másképp. Reggel 5-kor kipattant a szemem, fürdés, mosogatás, öltözés, G bogyóinak kikészítése, szokásos reggeli rituálék, aztán rohantam tankolni, pékségbe, mert mami 6:30-ra volt ide rendelve. Tűrhető időm belül felértünk Pestre, átszeltük a várost és spuriztunk fel a hegyre. Meg is jegyezte az édesanyám, hogy milyen rutinosan vezetek, mintha fővárosi csajszi lennék. Elég korán értünk fel, de szerencsére nem kellett sokat várnunk, előbbre tudtak hozni, 9-kor már túl is voltam az uh-n. A helyzet elég elszomorító volt......
Már napok óta feszítő érzésem van és az utóbbi két napban hőhullámok is gyötörtek. Azt hittem már szétpukkannak a kis tüszőcskék olyan nagyok, erre kiderül hogy a legnagyobb is csak 11 mm-es. Sok aprót látott a doki, meg egy-két dominánsabbat is,de úgy fest hogy korai volt még ez a petekukk. Kicsit el voltam kámpicsorodva a hír hallatán, de szerencsére Sz megemelte az adagomat. Most már 100 NE helyett 125 egységgel döfködhetem magam. Remélem ettől majd új erőre kapnak a kis pöttyök odabent. Eldöntöttem,mostantól annyi vizet préselek magamba mint egy teve, inni fogok éjjel nappal, hátha ez segít.

Hazafelé megálltunk a Decathlonba, vettünk unokaöcsémnek egy teleszkópos bringát, nem semmi :)
aztán irány az M3. Triplán megérte anyucit elhozni, a hazaúton felhívta a gumisomat, és leszervezett nekem egy téli gumi cserét 1 óra múlva :D szóval nyomtam neki a gázt rendesen. Illetve szerzett időpontot a fodrászomhoz is jövőhétre, mert hogy szalagavató lesz, és végzős ofő vagyok. Hát nem csodálatos? Soha jobbkor.....3 óra szenvedés a színpadon,velem az élen és mind ez mikor? Remélem a leszívás más vagy harmad napján :)
Délutáni szalagavatós próba a Művház színpadán kipipálva... a tánc katasztrófa volt :) de most nagy ívbe tojok rá, csak növesztgetem és babusgatom a tüszőcskéimet.

Visszaszámlálás indul

Tegnap csajos napot tartottunk, G elment üzleti vacsorára és egyedül maradtam itthon. Gondoltam kemény leszek és bringával megyek a spinning edzésre. Jót csacsogtunk a lányokkal, még a 120 guggolást is lenyomtuk a végén (facebookos kihívás őrülteknek). Lehet a sok mozgás hozta meg a gyümölcsét mert mire hazatekertem megjött a menszim :)
Szóval indulhat a móka <3 <3 <3 <3 <3 <3

Kicsit bajban voltam, mert ugye este jött meg és a doki azt mondta ciklus 3. napján szúrjak.
Mivel az előző alkalommal 2. napot mondott, így úgy döntöttem hogy ha csütörtök este jött meg,akkor szombat este fogom elkezdeni a Gonal-f-et.

Zajlanak az előkészületek

Tegnap sikerült kikunyerálnom G citogenetika eredményét. Elvileg postán jön, de megkaptam e-mailben.

Kromoszóma eltérés nem volt látható, normál férfi kariotípus.

Szóval nagy kő esett le a szívünkről, legalább ez rendben van :)

Már nagyon várom hogy megjöjjön Vérnéni, 24. ciklusnap, bármikor beállíthat aztán indul a stimu.
Tegnap megrendeltem a gyógyszertárba a következő adag Gonal-F 900-at. Nálunk sosincs készleten, de ma megérkezett a kis csomag és a hűtőben csücsül. Vettem hozzá 100 db alkoholos törlőkendőt is,csak elég lesz. Továbbá rendeltem a netről 30 db tesztet is :) Biztosra megyek.
Gyere, gyere HCG már nagyon várlak!!!!

MTHFR eredmény

Már 17 nap telt el a vérvétel óta és még  mindig üres a postaládám. Ma is felhívtam a centrumlab-ot, hogy hol van a várva-várt trombofília eredményem,hisz tegnapra ígérték. Már nagyon izgultam miatta, de végre elkészült:

Eredmény:
Factor V gén Leiden mutáció: normál allélokat hordozó
MTHFR gén C677T mutáció: normál allélokat hordozó
MTHFR gén A1298C mutáció:heterozigóta mutációt hordozó
Prothrombin gén G20210A mutáció: normál allélokat hordozó

elsőre kínainak tűnt, de utána jártam az okosságoknak.
heterozigóta lett az egyik MTHFR génem, ami azt jelenti hogy az egyik szülőtől hibás gént örököltem. Ezáltal a szervezetem nem tudja hasznosítani a folsavat, és a B12-vel is van valami gubanc.
Még mindig sötétben tapogatódzok, annyi biztos hogy innentől már csak a Femibiont fogom szedni, mert abba folát van és továbbra is sok zöldséget eszek majd.
Azt sajnos nem tudom mi a különbség a két MTHFR gén között, remélem majd valaki elmeséli egyszer.
A citogenetikánk változatlanul nem ért még ide, hozhatná már a postás az eredményt, izgulunk.

Múlt héten voltunk 4 napot a Dunakanyarba wellnessezni és hát felszaladt pár kg. Mostanában az állandó beültetések miatt egyébként is husi voltam, így hétfőn diétára adtam a fejem. Ez a 4. nap
Egész jól bírom, 96 órája cukor, kenyér és pékárú nélkül, őrület :)
Örülnék ha a farmerjaimon is észlelném a változást és nem csak a folyamatos gyomorkorgás emlékeztetne rá hogy minimalizáltuk a kaját.

Megérkezett az 1. adag :)

Ma kora reggel e-mailt kaptam, megjöttek a véreredményeim:

TSH: 2,14
egy hónapja 1,69 volt, gőzöm sincs mitől emelkedhetett meg, hiszen mióta szedem az L-thyroxint, azóta folyamatosan csökkent. Talán a két fagyi beültitől ugorhatott meg picit.

Anti TPO: 14,9
juhéééé, már lassan közelít a referencia tartományhoz. Januárban majdnem 90 volt, aztán elkezdtem hirtelen felindulásból szedni a szelént, és láss csodát, levitte a béka feneke alá :)

A vérkép többi része majd az altatáshoz kell. Kaptam sajnos egy *-ot, Neutrofil névre hallgat. Iciri-picirit több, mint lehet. Reméljük ettől még kezdhetjük a következő stimulációt.

Irány Budapest

Ma nagyon mozgalmas napunk volt, a terv szerint 6 előtt picivel elindultunk a fővárosba, 80 km várt ránk. Azt hiszem, elmondhatom hogy felállítottuk az eddigi legdurvább negatív rekordot, mert 2 óra 25 perc alatt jutottunk el a célba. Imádom átszelni egész Budapestet a reggeli csúcsforgalomban.

Kicsivel 8 után megtörtént a vérvétel, és mint kiderült, majd telefonon fog értesíteni SZ. Cseppet felkaptam a vizet, mert itt bizony konzultációk lettek anno megbeszélve a véreredmény tükrében. Ezt természetesen szóvá is tettem az asszisztens hölgyeknek :D 

Mivel sokat kellett várnunk az eredményre és szeretett SZ dokira, leruccantunk a Géndiagnosztikába, hogy drága férjem vérét is megcsapolják. 3 hét lesz, mire elkészül a citogenetikája.

Gondoltuk, ha már ott vagyunk, csináltassunk egy új spermaképet is, jó lenne tudni volt-e értelme annak a rengeteg vitaminnak, így hát bement G az ominózus szobába már-már rutinosan, hogy kényeztesse magát.

Egész úton hallgathattam, hogy milyen bizarr pornófilmek voltak feltöltve a tv-re, és milyen szívesen maradt volna még odabent . De hát az idő nagy úr, siettünk vissza a hegyre, mert közben elkészült a hcg eredményem.

Türelmesen vártuk a konzultációt, hogy mit mondd majd a doki.
Hcg zéró, amit sejtettünk :(

Hogyan tovább?

Minden áron ránk akarta tukmálni a C kategóriás kis fagyi babyt. Miután tegnap a biológus is lebeszélt róla,így ragaszkodtam egy új stimulációhoz, hátha az jobban sül majd el.

Márciusi tb-s időpontunk van, így mindenképp fizetős lombik lesz, mert kizárt hogy még fél évig a fenekemen üljek és várjam a csodát :)

A jó hír, hogy kövi ciklusban már kezdünk is. 

Most kevesebb adagba kapom majd a Gonalt, viszont nem az első, hanem a 3. napon kell elkezdenem szúrni. Remélem ez a kis változtatás bejön majd.

Receptekkel a markomba viharosan távoztunk, pedig még annyi kérdésem lett volna, de az agyam mostanság szita :)

Visszasuhantunk G. spermaképéért, mert időközben elkészült.

Háááááááát, elég érdekes volt az eredmény. Tudtuk hogy rossz, és valószínű nincs sok javulás, na de hogy ilyen értelmezhetetlen, pontatlan, zagyva leletet kapunk, azt nem is sejtettük.
Egy fiatal hölgy behívott minket, hogy közölje a rossz hírt. Szegénykém hihetetlen rémült képet vágott.
Az eredmény: látóterenként 0-1 spermium. WTF???

Ezenkívül tartalmazta még a ph értéket, és a mennyiséget,.... ezt itthon is le tudtuk volna mérni, ingyen. 

A kérdéseimre természetesen nem tudott válaszolni. Mennyi a spermiumszám, összspermium, morfológia, jól mozgó, kerek sejtek stb??

Szóval kicsapta a férjem egy ócska pornóra 13 ezerért :)

Utolsó  betervezett állomásunk a CentrumLab központja volt.

Már így is fogytán van a vérem, hisz lassan távozik a Vörös Szörnyeteg, de azért még 3 kémcsővel levettek.

Végre sikerült megnézettetni azt a bizonyos 4 bűvös gént: Prohtombin, Leiden-mutáció és a két MTHFR, Az eredményre elég sokat kell várni, de az apróságok 1-2 nap múlva elkészülnek.

Hazafelé beugrottunk egy régi kedvenc étterembe a jól megérdemelt fincsi ebédünkre. 

Egy rosszul indult nap...

Bementem reggel a kórházba, hogy hátha sikerül kerítenem egy nőgyógyászt aki kiírna tb-re 3 adagnyi hormonsort, mert a magándokim csak szerdán rendel. Hát pechemre új szelek fújnak és időpontot kell ide is kérni.
Hívtam a Meddőségit is, hogy holnap akkor mehetünk-e vv-re, mert megjött Vérnéni. Nagyon kedves volt a hölgy :) tárt karokkal várnak minket reggel és megbeszéljük hogyan tovább.

Egész nap kattogtam, hogy miket fogok majd kérdezni a következő konzultáción, és ha már drága férjem G is velem tart, kivett egy nap szabit, ne vesszen kárba a nap. Kinéztem pár vizsgálatot neki is, de mivel még nem merültem el kellőképp az orvostudomány rejtelmeibe, ezért felhívtam az egyik andrológia magánrendelőt hogy feltegyem a kérdéseimet.
Legnagyobb meglepetésemre visszahívott egy roppant szimpatikus,segítőkész biológus, akivel majdnem fél órát csevegtem az embriókról és a vizsgálatokról. Annyira feldobta a napomat, hogy már nem is szomorkodtam az újabb sikertelen beültetés miatt.

Szerinte nincs gond az embrióinkkal, lehet nálam van a bibi, vagy csak azért nem sikerültek, mert mind a 3 beültetés az első szériából volt. Javasolt még pár vizsgálatot, bár szerinte azok nélkül is sikerülni fog a második :)

A napirend a következő:
- 6-kor indulunk BP-re
- Fenn a hegyen vérvétel majd konzultáció Sz-el (készül a lista)
- Géndiagnosztikán citogenetika és SPG
- Centrumlabnál Trombózispanel nekem
-Megérdemelt ebéd valahol
-Irány haza :)

Blogírásra adtam a fejem

Kedves Olvasó

A címből biztosan rájöttél, hogy mi is, mint mostanság sok fiatal, babagyártási gondokkal küzdünk. Pechünkre ezt dobta a gép. A történetünk röviden a következő:
5 évnyi együttélés után, életem szerelme G végre végre végre :)  megkérte a kezem és így már egy gyűrűvel is összekötöttük véglegesen a mindennapjainkat. 2 évvel ezelőtt meg volt a nagy nap, kimondtuk hivatalosan is a boldogító igent és egy családdá váltunk. A nászút után úgy döntöttünk, jöhet a várva várt utód,  a trónörökös. De akkor még nem is sejtettük, milyen hosszú rögös út vár ránk.

Teltek-múltak a hónapok, de a gonosz Vörös Démon valahogy mindig pontosan állított be hozzánk.
Közben nem állt meg az élet, sikeresen megvettük álmaink otthonát, egy szép nagy házat, amiben még most is üresen állnak a gyerekszobák.
6 hónapnyi sikertelen próbálkozás után elmentem a dokimhoz és vicc tárgya lettem, hazaküldött hogy fiatal vagyok még (akkor voltam 30) és jöjjek vissza fél év múlva.
Természetesen nem történt semmi, de visszamentem és elkezdődtek a vizsgálatok,kezelések. Hormonsor,UH, closty, premens, citológia....minden rendben volt. Elkezdtem hőgörbét vezetni, és különböző fórumokhoz csatlakozni. Innentől mint egy lavina, úgy ragadott magával ez az egész "csináljunk gyereket" projekt.
A sok meddőséggel küzdő lány javaslatára elkezdtem LH tesztelgetni is. 2-3 havonta rendeltem a tesztcsomagokat. Hiszen még nem csavarodtam be eléggé. Elkezdődtek férjemmel, G-vel az időzített együttlétek, nagyon illúzióromboló. Sok-sok gyertyázás, majd rohanás a wc-re :) gondolom ti is ismeritek, ha hasonló cipőben jártok. Szóval teltek a hónapok és semmi.....
G-t végre sikerült rávennem hogy most ő jön, hisz kettőn áll a vásár. Elmentünk a legjobb szakemberhez Bp-re, hogy megnézzük a hadsereget.

És jött a Végítélet: LOMBIK

Teljes ledöbbenés... sírás... kiakadtunk mind a ketten. Kevés, lassú, rossz morfológia....
Kértünk is azonnal időpontot az egyik jó hírű Meddőségi Intézetbe. Közben G-t elkezdtem tömni mindenféle csodabogyókkal,vitaminokkal.
Megtörtént a várva várt konzultáció Sz-nél. Nagyon kedves, szimpatikus dokinak tűnt. Örültem hogy nem kell majd sokat várni az első beültetésre. Júniusra kaptunk időpontot.

Előtte viszont túl kellett esnem egy hysteroscopián, ahol kamerával kukkantanak belém és megnézik mennyire barátságos a környezet odalent. Megtörtént ez is, és jött a rossz hír, le kell lézerezni egy darabkát a méhemből, mert van egy pici sövény. Egyébként nekem a monitoron minden tökéletesnek tűnt, olyan voltam belülről mint egy kopasztott csirke :) de nyilván nem én vagyok az orvos.... Remélem ez nem csak a nyerészkedésről szólt.
Szóval megtettünk mindent hogy kezdhessünk.

Megtörtént az első leszívás: 11 petesejt (juhéééé)
Másnap telefon: 8 megtermékenyült (még nagyobb juhééé)
Elvitték őket 5 napos blasztocisztáig és mind a 8 túlélte. 2-t visszakaptam és 5-öt lefagyasztottak.
Sajnos már az ET+4. nap barnáztam és pár napra rá megjött Vérnéni is. Nem sikerült.
Ezt követően volt 1 hónap pihi, és jött két egymás utáni fagyi beülti, ahol nagy reményekkel indultunk, hiszen felébredt az összes kis bogyó. De továbbra sem történt semmi.

Most ott tartok hogy ET+10 és vérzek. Ezért is kezdtem el blogot írni. Nem számítottam rá hogy ez a lombik ilyen procedúra lesz, hisz fiatal egészségesen élő pár vagyunk. Bíztam benne hogy elsőre sikerül. Vagy másodikra, de hogy harmadikra sem.....

Holnapután megyünk eredményhirdetésre